Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - HUDI JÓZSEF: A nemesi községek szervezete a XVIII-XIX. században

Az egyes tisztségviselő természetesen a helyi szabályozástól függött, de működését a vármegyei és helytartótanácsi rendelkezések is befolyásolták. A szegődményesek A lakosság ezen csoportja természetszerűleg nem tartozik az elöljáróság körébe, nem része a községi önkormányzatnak, de annak működését tette hatékonyabbá. Közülük a tanító, ha egyben a jegyzői teendőket is ellátta, lehetett az elöljáróság tagja, de a többiek (a bába, a hajdúk, a bakter, a pásztorok stb) községi szolgálatban álló szolgák, akik közül egyesek bizonyos szakfeladatot (bába), mások rendészeti feladatokat (hajdú, bakter) látnak el. A bábák képzéséről, oktatásáról a megyei és járási orvosoknak kell gondoskodniuk a XIX. században. A fejlett mezővárosok (Pápa, Veszprém) már okleveles bábákat alkalmaznak a reformkorban. A falvak egészségügyi ellátásában a kinevezett megyei (járási) bábák segédkeznek.

46 A szegődményeseknek - eltérő feladataik ellenére - közös vonásaik is vannak: - a község szolgálatában állnak, - munkaviszonyukat ideiglenes (éves, időszakos) szerződés szabályozza, - félfogadásukról, elbocsátásukról a községi elöljáróság dönt. A községi alkalmazottak fizetésüket részint készpénzben, részint természetben kapják, de előfordul, hogy járandóságuk csak készpénzből, vagy csak természetbeni juttatásból áll. Például Mencshelyen a bábaasszony 1803-ban 3, a következő évben 3 1/2 pozsonyi mérő kenyérgabonát kapott. Egeralján szokás szerint egy pár csizmát vettek neki.

47 Mencshelyen a vármegyei mintára felállított két fegyveres hajdú készpénzfizetést húzott, s ennek fejében ellátta a mezőés erdővédelmi feladatokat is.

48 A szegődményesek közül a legnagyobb mozgásszabadságot a tanító élvezi. Ha nem nemes, mint honoráciort tartja nyilván a vármegye, csak személye (és később állatállománya) után adózik. A reformkor utolsó évtizedében mint „tisztesbek" közé tartozót a vármegye a megalázó testi büntetés alól is mentesíti.

49 Hivatali főnökét, az illető felekezet lelkészét nem a községi elöljáróság választja ki a jelentkezők közül, hanem a felsőbb egyházkormányzat. Protestánsoknál az egyházmegye vagy egyházkerület, a katolikusoknál a kegyúr; kegyúrként nemegyszer a veszprémi püspökség, amely a XVIII. század második felében, s a XIX. század elején a protestáns nemesi falvakban élő katolikus lakosság (parasztok, cselédek, szolgák) „kérésére" sorra szervezi meg a plébániákat.

50 46 A reformkor végén már minden járásban működött bába. VeML IV. 1. b. 1606/1847. (VII. 1-2.) közgy. jkv. így 1847 nyarán 4 járási bábát nevez ki a főispán. 47 VeML Mencshely, tb. számadások, 1803. EHGY Egeraljai tb. jvk. 1836. május 28. A csizma ára 1 Ft 30 kr. 48 VeML Mencshely, tb. jkv. 1785. január 6. A felfogadott hajdúk lakást, 4-4 Ft készpénzt, s egyegy behajtott (megzálogolt) marha után l-l krajcárt kapnak. 4,) VeML IV. 1. a. 2123/1846. közgy. jkv. sz. 50 Hudi 1994b. 127-129.