Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - HUDI JÓZSEF: A nemesi községek szervezete a XVIII-XIX. században

A nemesi község földesúri jogaiból származó bevételi forrásai 2. sz. táblázat A bevételek jogcíme Földesúri haszonvételek Kisebb királyi haszonvételek 1. Erdőhasználat 2. Legelőhasználat 3. Halászat 4. Községi ingatlanok (házak, földek) 5. Makkoltatás 6. Vadászat 7. Madarászat 1. Vámszedés 2. Vásártartás 3. Révtartás 4. Malom 5. Kocsmáitatás 6. Mészárszék Szerencsés természetföldrajzi adottságok esetén a község a földesúri haszonvételek mindegyikével élhetett; a vásártartásra, híd- és útvámszedésre azonban csak abban az esetben volt módja, ha azokra - királyi privilégiumokkal engedélyt nyert. Nagypirit az utolsók egyikeként, 1846-ban nyert vásártartási engedélyt, s ezzel a mezővárosok közé emelkedett.

41 Aperceptori hivatal (3. sz. táblázat) felállítása a számadások szigorításával

r járt együtt. Az ún. számadók (beleértve a bírót is) csak nyugta ellenében kaptak pénzt, ők pedig a pénztárostól felvett ellennyugta (contraquietentia) segítségével tudtak a felvett pénzről később elszámolni (1814:11.). A legfejlettebb ügyvitelt képviselő s legnagyobb (közel 35 000 hold) kiterjedésű Szentgál még ennél is tovább ment, s 1816-tól kezdve a controllor tisztséggel ellenőriztette a pénztárost. Az ötletet valószínűleg a szabad királyi városoktól vették, mert ekkoriban a helyi hatalmi elit a választójog szűkítésével és az önkormányzat átszervezésével kívánta pozícióit megszilárdítani. Az ellenőr utasításából az is kiderül, hogy a tanács magának tartotta fenn a közjövedelmek feletti diszponálási jogát: a közpénztárból pénzt kivenni vagy abban pénzt elhelyezni ezentúl csak a testület írásbeli engedélyével lehetett.

42 A szakbírók. Népesebb curialista helységekben, amelyekben a földesúri jogok gyakorlásából származó, különböző eredetű jövedelmek kezelésére egy ember kevésnek bizonyult, már a XVIII. században kialakultak azok a segédhivatalok, amelyek a tanács alárendeltségében állva, mentesítették a bírót és társait bizonyos részfeladatok ellátása alól. Ezeket az egyedi szerveket nevezzük összefoglalóan szakbír áknak. A differenciálódás kezdetben azon haszonvételi formákat érintette, amelyek a község fő bevételi forrásait képezték (kocsmáitatás, malom- és erdőhasználat, boltnyitás, mészárszéktartás). Később kiterjedt a kevésbé fontos jövedelmi forrásokra is. 1 VeML XV. 4. Mohács utáni oklevélgyűjtemény, sz. n. Nagypirit vásártartási kiváltságlevele, 1846. 2 VeML V. 402. x. Szentgál, vegyes közigazgatási iratok. Tisztújítási iratok, 1816. A controllor esküszövege.