Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - SZILI ERIKA: A magyar ex libris évszázadai

keretben a sisakdísz két oldalán latin jelmondat ol­vasható. A tulajdonos neve aszimmetrikusan van elhe­lyezve, elképzelhető, hogy utólag írták be. A kép Sze­lepcsényi korai müve, való­színűleg nem volt meg a kellő jártassága a rézmet­szésben, ezt bizonyítja az is, hogy a férfialak karja kissé elnagyolt. A rézmet­szet egyetlen fennmaradt példányát az innsbrucki Ferdinandeum őrzi 10 (4. ábra). Jóval tetszetősebb az a metszet, amelyet saját könyveinek megjelölésére készített. Az önarckép alatt található latin szö­vegben felfedezhetjük az ex libris kifejezést, ami ta­lán először szerepel ma­gyarországi könyvjegyen. Az ovális keretben satí­rozott háttér előtt mell kép­ben ábrázolt alak papi ru­hát visel. Arca kedélyes, közvetlen, életteli, moso­lya derűs. A keret Szelepcsényi címeit sorolja fel, ebből tudjuk, hogy 1667 után készült. Az ovális belső keret alatt a főpap címere látható. Ez köti össze a keretet a feliratos szalaggal, melynek szövege említést tesz az érsek művészetéről. A lapot, amely szép darab, lelkiismeretes rajztudás és metszési készség jellemzi. Ez az időskori mestermunka Szelepcsényinek csak néhány, az esztergomi fő­egyházmegyei könyvtárban őrzött könyvében található meg, a többiben ennek a változata szerepel, amelyet Mauritius Lang német származású, Felvidéken dolgozó rézmetsző készített. ALang-féle változat kerete díszesebb, de az eredeti önarckép közvetleneb, művészibb. A tragikus sorsú gróf, Nádasdy Ferenc ( 1623-1671 ) könyveit díszítette az egyik legszebb 17. századi könyvjegy. Családja híres volt művészet- és iroda­lompártolásáról. Nádasdy gyűjteményének fontos része volt a könyvtár, melynek köteteiben kétféle ex libris volt. Egyik ex librisét Subarich György nagyszombati rézmetsző készítette, akinek másik - ennél ismertebb - műve Zrínyi Miklós Adriai 4.ábra. 10 Arady, 1960.

Next

/
Thumbnails
Contents