Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - SZILI ERIKA: A magyar ex libris évszázadai

kialakulásuk levezethető a kéziratos könyvek kötésén, belső tábláin található címeres ábrázolásból vagy névbeírásból. A középkorban a könyvlopás súlyos gondot jelentett, gyakran előfordult, hogy a kölcsönbe adott könyv soha nem került vissza eredeti helyére, ezért féltve őrizték a meglévő példányokat. A régi könyvekben és kódexekben gyakran találunk a lopástól elriasztó versikéket, szentenciákat. Ezek egy része arra hívja fel a figyelmet, hogy ki a könyv jogos tulajdonosa, más részük pedig különböző büntetést, esetleg átkot helyez kilátásba lopás esetén. Zlyvarich Gáspár pl. 1555-ben a következőket írta a gyulafehérvári Batthyány könyvtár egyik könyvébe: „Een azt mondom hogy myndenyk eoreozzeon magát ugy hogy valaky ez keönvet el akarna lopassál venny tanát három prychket legyei rajta venny". A tolvajlásra vetemedőt botütéssel fenyegette meg, a pricsk ugyanis a régi magyar nyelvben botütést jelent.

2 A védelmet szolgálta a tulajdonos nevének, névbetűinek a könyvbe való bejegyzése is. A névbeírás alapján bárhová került is utóbb a könyv, tudni lehet, ki volt az eredeti tulajdonosa. A könyvek megjelölésének másik korabeli módja a tulajdonos címerének, arcképének a könyv belső díszítményeinek vagy külső borítóján való elhelyezése. Az elkészült kéziratot készíttetője általában maga díszítette, köttette saját ízlése szerint, így kerülhetett az ábrák közé címere, arcképe. A kötéstáblán elhelyezett bőrbe nyomott vagy égetett címert superexlibrisnek vagy supralibrosnak nevezzük. Az első és hátsó kötéstábla mellett a könyv csatján is elhelyezhettek rézveretű superexlibrist. A legszebb magyar superexlibrisek Rákóczi György erdélyi fejedelem bibliáján, Bél Mátyás könyvein, Istvánjfy Miklós történetíró és Thurzó György könyvtárának kötetein találhatók. Különlegesen szépek a Bibliotheca Corviniana kötetein található Mátyás címert, illetve portrét ábrázoló superexlibrisek. A név beírása, a címer, az arckép berajzolása, a superexlibris a könyv antik őrének teinthető. Az igazi ex libris keletkezése későbbi, a könyvnyomtatás feltalálásával és elterjedésével egybeeső folyamat volt.

3 A könyvnyomtatás feltalálásával a könyv egyedi jellege megszűnt, ára csökkent, így szélesebb rétegek számára hozzáférhetővé vált. A humanista műveltségeszmény megkívánta a könyv egyedi megjelölését, de a könyvszerető ember belátta, hogy a kézzel történő bejegyzéssel a kötet veszít szépségéből, ezért a névbejegyzés helyett a könyv belső táblájára művészien megtervezett és előállított grafikai lapot ragasztottak, a későbbi ex librist. Az ex libris előállításának rokon módja miatt is illik a könyvbe, mert a szöveg és a fametszetű grafikai lap egyaránt magasnyomásos technikája miatt nem bontja meg a tipográfiai összhangot. Kezdetben a nyomtatással készült könyv is drága volt, megszerzése csak a nemesi és a papi rend tagjai számára volt lehetséges, így tulajdonjegyül családi vagy egyházi címerüket használták. Az első ex librisek tehát pusztán címerrel vagy jelvénnyel ellátott lapocskák voltak, díszítménycik ezért mint a címer alkotórészei vannak jelen. 2 Semsey, 1967. 3 Nagy, 1975.