Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - KISS FARKAS GÁBOR: Pécs 1664. évi ostromának kéziratos térképe

kérdés a XVII. század hatvanas éveiből származó leírásokban a kapuk száma és helye. Evlia és Esterházy Pál elragadtatott tudósításai öt kapuról beszélnek, ezek Evlia szerint a Budai-, a Szigetvári-, a Siklósi- és az Újkapu, s végül a Káriki-torony, melynek kapuja a belső várból a déli oldalra nyílik. Esterházy is említ egy ötödik kaput a hagyományos első négy után: „A városnak öt kapuja van szám szerint: [...] és végül északról egy, ha azt az egyet nem számolod, mely a gyalogost a belső várból a szőlők és a hegy felé viszi."

8 Az ötödik kaput Széchy egyszerűen „eszékinek" minősíti,

9 Németh Béla ezzel szemben így magyarázza: „A kapuk megnevezései nem helyesek egészében a Mars Hungaricusában, mert e négy kapu, a budai, a siklósi, a szigeti és vaskapu voltak, a gyalogkijárő a szőllőhegyek felé ama toronyból volt, mely az úgynevezett újfürdőnél, a püspöki házi kert déli oldalán ma is fönnáll."

10 Térképünk csak négy kapuról szól, de azok sorrendjét is összezavarja és eltájolva mutatja őket: A Budai-kaput kihagyja, a Szigeti-kapu helyett pedig a Büttnerthor elnevezés olvasható. (A kéziratpapír itt hiányos, a név csak a nyomtatott változat segítségével betűzhető ki.) A támadás irányát illetően viszont pontos a térkép, egyezik a leírásokkal, miszerint a városból, keleti irányból (EE jelzett) és a Mecsek felől (FF jelzett) ágyúzták a várost: „Éjjel (Jan. 29-én - KGF.l azonban Zrínyi és Puchard a hegy felől, Hohenlohe a város felől, szemben a templommal idéztek támadást a várra, de sikertelenül."

11 De készültek más ábrázolások is az 1664-es ostromról. Esterházy Pál, mint maga írja. Pécset is le akarta rajzolni nyomtatásra kerülő könyve illusztrációjaként, ahogy ezt a hadjáratban szerepet játszó többi településsel megtette: „fejezzük már be hát a város és a belső vár leírását, mivel ezt neked nyomtatásban fogom megjeleníteni, ahogy lehet."

12 Az ígért rajz azonban ma már nincs meg a fennmaradt, a téli hadjárat eseményeit megörökítő és a Mars Hungaricus illusztrálására készült vázlatok között.

13 Heinrich Ottendorf is 1663-ban utazott Baranya tájaira, és pontos alaprajzokat készített az útba eső településekről, de Pécsre sajnos nem tért be.

14 Említeni kell még azt a metszetet, mely rendkívül pontatlanul, a Mecsek nélkül egy síkságon és a belső várat rossz helyre rajzolva ábrázolja az ostromot.

15 Ennél lényegesen valósághűbb az a kép, melyet Németh és Széchy monográfiájában is láthatunk,

16 és kis nyomozás után az utóbbiból a forrás is megállapítható: az Ortelius redivivus című hatalmas történelemkönyvből származik, mely 1665ben jelent meg Frankfurtban, Ortelius Hieronymus XVII. század eleji Ma8 Evlia, i. in., 227-228: „Portas urbs habet numero quinque: [...] a septentrionibus denique unam, si earn excipms, quae ex arce in vineas ac montes pedestrem ducit"; Esterházy P, i. m., 238. 9 Széchy K., i. m.. V.k.,70. 1(1 Németh B., i. m., 2. k., 467 (forrás nélkül). 11 Németh B.,i. m., 2. k.,470. 12 Esterházy P, i. in., 238. 13 Országos Levéltár T. 2. XXXII. téka 14 Ottendorf Henrik Képes útleírása Budáról Belgrádba 1663-ban, kiad. HERMANN Egyed, Tolna vármegye közönsége, 1943. 15 Perjés G., i. m., 1965, 368-369 között és Németh B., i. m., 469. Mindkét ábra forrása az OSzK App. M. 438. 16 Németh B., i. m., 2. k., 473 és Széchy K., i. m., V.k., 71.