Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - VÖRÖSS LÁSZLÓ ZSIGMOND: Siklós középkori védelmi rendszere

járat kapualja alatt van. A terem túlsó oldala ugyancsak le van falazva, a fal túlsó oldala a nagy étterem vizesblokkja. Maga az ebédlőterem 1800 körül alakult ki, a Caprara és Batthyány építkezések alatt, amikor a vár Ny-i oldala is beépült. Addig talán kazamaták voltak ott, a katonaság elhelyezésére. A vár védelmi szerepének megszűntével erre nem volt szükség. Tehát a rejtett folyosó itt szabad ég alá került. Folytatása a túlsó végen a konyhák, élelmiszer-kamráknál folytatódott. Itt is volt zárt folyosó, sajnos ennek vizsgálata nem történt meg, így folytatásáról sincs tudomás. A korábban említett keresztfolyosón jobbra indulva, majd balra fordulva jutunk a börtöncellák előtti folyosóra. Innen lépcső vezet balra, fölfele, a várbejárat kapualjába. Szembe pedig ugyancsak lépcsőn lehet feljutni a kínzókamrába, amelynek ajtaja a várudvarra nyílik. - A rejtett folyosó létrehozása nagyon ésszerű. Ezen át hozták a nyersanyagot a konyhákba, vitték ki a hulladékot, de a börtönből is a „kiblit". így ezek a cipekedések nem találkozhattak a vár előkelő vendégeivel. Az elgondolkodtató, hogy ilyen rejtett bejáratokról, folyosókról a várleírások nem emlékeznek meg. Ilyen „cselédbejáratok", „cselédlépcsők", személyzeti lépcsők éppen jól használhatóságuk miatt most is épülnek a nagyobb épületekben. A föntebb említett Ujváry Margitnak a levelében olvasható, hogy a siklósi Szekula családtól hallotta, akiknek a fiával az iskolába együtt járt (1918-1922), hogy a vár „titkos mellékfolyoső"-ján menekítették ki Zsigmond királyt. Ez a történelmi eseményekkel akár időben is, semmiképpen nem egyezik. A barbakán a vár eddigi északi bejáratát a déli oldalra helyezte. Ennek a régi bejáratnak nyoma a barbakánt a várral összekötő „nyakfal" északi oldalán ma is jól látható, két egymásbaérő hatalmas tégla kapubéllet alakjában. A várról szóló több leírásban is szerepel K-i (városfelőli) oldalon, a lőrések alatt látható „alagútbejárat", tégla ajtóbéllete. Ezt többszöri keresés után sem sikerült fölfedeznem. A belső várfalon voltak kisebb személyzeti bejáratok. ADNy-i bástyatornyon, amely a barbakánhoz közel van, egy ajtónyílás volt, amit a torony részleges leomlása után, pár éve, az újrafalazás után beépítettek. - A déli oldalon, a Batthyány Kázmér szobra mögött ugyancsak egy hasonló nyílás volt, a gróf mesterasztalosának, Szarka bácsinak részére bejárat. Szarka bácsi olyan asztalos volt, aki még jó minőségű hegedűt is tudott készíteni. Ezeket a személyzeti bejáratokat, mint újkeletű, nem szerkezeti nyílásokat befalazták, nyomát sem találni. Ennyivel próbálok Siklós múltja vizsgálóinak munkájához segítséget nyújtani, majd 70 év emlékeit, vizsgálódásait, szóbeli értesüléseket is felhasználva, itt közölni. Kevés az írásbeli adat, azok között is sok a tévedés, amelyek a hely nem ismeretéből adódtak. A helytelenségeket pedig felülbírálat, illetve a helyszíni ellenőrzés elmulasztása miatt, változatlanul átvettek. Sokszor sorozatban. Ezek egy külön tanulmány tárgyát képezik. írásommal, remélem, sikerül Siklós múltjának, kutatásának egy hiányzó részét eltüntetni, ha nem is mindig hiteles források alapján, hanem az ésszerűség figyelembevételével.