Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - VÖRÖSS LÁSZLÓ ZSIGMOND: Siklós középkori védelmi rendszere

ték. A városnak a vártól független védőserege volt. A sáncnak erősségét, illetve a védelemre alkalmas voltát jól érzékelteti a történelemből ismert tény, hogy 1543-ban a polgárvárost 8 napig, míg a várat 3 napig tudták tartani a török sereg támadása ellen. Igaz, a várost a polgárság védte, míg a várat zsoldosok. Az alagutak Az alagutakról pár évvel ezelőtt beszélni sem lehetett, mert a város bizonyos befolyásos körei mereven elzárkóztak az alagutaknak még a lehetőségétől is. Ennek következménye, hogy az arra utaló adatokat sem gyűjtötték össze, így az „üregkutató" csoport ilyen adatokról nem tudott. Jelen sorok írójának a húszas évek elejétől vannak erre vonatkozó adatai. Sajnálatos, hogy az „üregkutatókról" nem tudott, és ők sem róla. Az alagutak a kapuk felé irányulnak. Azok titokban történő megközelítése lehetett a céljuk, illetve átcsoportosítások. Az alagutak egységes rendszert alkotnak. Ezen kívül voltak, lehettek „menekülőjáratok" a külső várfal alatt. Az alagútrendszer középpontja a mai városháza alatt lehetett. Mint dr. Szepesvári Zsolttól, a város akkori polgármesterétől megtudtam, 1991. március 26-án, a városháza pár évvel korábbi renoválásakor a pince falát vízteleníteni akarták, a pince alatt egy nagy üreget találtak, az alagutak kiindulási helyét. Elgondolkodtató, hogy a városházát éppen ide építették. A felfedezéssel tovább nem törődtek, nem kutatták, feledésbe is ment volna. Az alagutak nem bejárhatók. A város többszöri lerombolása, az újjáépítések alatti feltöltések a járatokat, azok bejárhatóságát megszüntették. Néhol pincének elfalazták, legtöbbször a beszakadások árulják el helyét, vagy új ház alapjának kiásásakor bukkantak rá. Sajnálatos, hogy utóbbiról legföljebb véletlenül, akkor is rendszerint utólag derül fény, mert azt tulajdonképpen be kellene jelenteni a műemlékfelügyelőségnek, az pedig a további építkezést függesztené föl, legalább pár hétre. Ezért mellőzik, ha csak lehetséges. A beszakadások iránya, azok egymásutánja a térképre vetítve a járatok irányát adja meg. A sánc kapuinak sorrendjében a „beszakadások": 1. A Kossuth tér K-i részében, a „Zárda" előtt, ami az iskola rongálódását okozta. 2. Ennek közelében, a tér É-i részében, a Pécsi utca 1. sz. ház előtt mintegy 20 évvel ezelőtt dr. Simor Ferenc látott beszakadást, téglaboltozatos üreget, ami a Kossuth tér 11. sz. ház előtti beszakadás irányába mutatott. Ez nem lehetett pince, amelyet a forgalmas út alá építettek volna. Esetleg menekülő út, a külső várfal irányába, az ellenkező irányba. 3. A Pécsi utca 8., 10. sz. házak alapozásánál üreget tártak föl, amely része lehetett az É-i kapuhoz vezető alagútnak. 4. A közeli Ady Endre utcában többen beszélnek alagútról. Egy Siklóson lakó ember többször járt benne keresgélni, gyűjtögetni. Egy ott talált kardot az elmondások szerint a Hadtörténeti Múzeumnak juttatott el. Sajnos, a nevét nem sikerült megtudni, titokzatoskodik, nem akarja, hogy tudjanak róla. 5. A Szent István tér D-i oldalán a Krizmanovits kocsma (beszálló vendéglő) utáni kétablakos ház utcai homlokzata lesüllyedt egy zápor után, a II.