Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - PATTON GÁBOR: A koromszói apátság kutatása

(volt koromszói szerzetesek) - az akkori idők különböző betörései és jogtalanságai ellen saját magukat és vagyonukat védeni akarván - Szászvárra mentek, mint amely akkor már meg volt erősítve, s miután ott nagyszerű templomot építettek, amelynek falai még az imént elmúlt században álltak, s amelyhez kétségkívül hozzá volt kapcsolva egy kolostor, úgyhogy az idők folyamán a koromszói apátságnak szánt cím révén Szásznak vagy Szászvárnak kezdték nevezni".

49 Szentkirályi István véleménye szerint a szászvári apátság a koromszóinak kezdetben csak fiókja volt, majd annak elhagyása után lett önálló apátság. Blondi György, nagymányoki plébános - a már idézett 1267. évi oklevél alapján Koromszói Péter fia Istvánnak a bátai monostor bencés kegyuraságáből úgy véli, hogy a család által alapított koromszói apátság is bencés lenne.

50 Egy 1720-ból való összeírás ugyancsak bencés monostornak mondja a szászvári apátságot, amely megemlékezik a ... „hegy lábánál lévő benedekrendi monostorról, ahol tanítottak". A „hegy lábánál" megjelölésben az összeírás valószínűleg a mai újiskola mögött húzódó Kálvária-dombot, illetve a Kantárhegyet értette. Ennek É-i előterében állt a hajdani apátsági templom. E terület nem véletlenül kaphatta a „Papkert" elnevezést. Horváth János, volt szászvári plébános (1836-47) így fejtette ki véleményét a tőle érdeklődő püspöki titkárnak: „.. .egyáltalán nem tartom valószínűnek, hogy a szászvári apátsági székhely a vár falain belül állott volna valaha. - A katonai védőrség vára nem az ott élő férfi szerzetesek védelmét szolgálta, hisz az 1600 négyszögölnyi belső térfogata a várnak nem lett volna elég a körülbelül 100 főnyi őrségnek sem, hozzávéve a háborús felszerelések raktárát is... "A Szászvárra átköltözött koromszői apátság itteni települési színhelyét a Visita Canonica okmányra hivatkozva így határolja be: „.. .a vár falaitól K-re 250 lépésnyire feküdt és ugyanazon helyen állott, ahol ma a mennybemenő Boldogságos Szent Szűz tiszteletére épült templom Valter János szászvári lakos kertjében és udvarában romokban látható". A közelében, déli irányban Valter János birtoka szomszédságában, még Radicsevics Antal szászvári plébános idejében (1788-1818) régi falak romjai voltak láthatók. Ugyanott égetett téglákból kirakott lakóházat találtak, láttak egy halastavat is, sőt még manapság is látható nyugattól kelet felé a szilvásnak nagy részén egy körülsáncolt terület. Egy Zsigmond-kori okmány arról szól, hogy XII. Gergely pápa egy évi és 40 napi búcsút engedélyez mindazoknak, akik bűneiket megbánva és meggyónva, Keresztelő Szent János születése napján felkeresik a pécsi egyházmegyei „Zaas Oppidum"-ban Bálint bíboros és mások által ugyanazon szent tiszteletére alapított kápolnát.

51 Várszegi Alajos ebben a kápolnában véli felfedezni az első szászvári plébániatemplomot. Ezzel a véleményével nem érthetünk egyet, elég a tizedösszeírásokra utalnunk, amikor már Szász igen tekintélyes lakosságszámmal bír, és nem csak plébánosa, hanem káplánja is van. Zsigmond korára bizonyosan mezővárossá fejlődött. Azt állíthatjuk, hogy Alsáni Bálint püspök éppen Szász gazdasági súlyát felismerve, illetve elismerve lett a 49 Brüsztle 1880. IV. 538. 50 Várszegi 1972. 127-128. 51 Várszegi 1972. 128-130.