Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - HUDI JÓZSEF: A nemesi községek szervezete a XVIII-XIX. században

ítételei ellen kisebb jelentőségű ügyekben a járási szolgabíró ítélőszéke, komolyabb ügyekben a vármegyei törvényszék elé lehetett fellebbezni.

25 A községi önkormányzat gremiális elvi alapokra épült: a döntéshozatal minden fontos, a közösség egészét érintő ügyben testületi döntés volt - az egyedi szerveknek elsősorban a végrehajtásban volt szerepe. Az önkormányzati testületeknek két típusa alakult ki a XVIII. században: a lakosság szélesebb körét mozgósító közgyűlés (népgyűlés, közös ülés stb.) és a választott tisztségviselőkből álló kisgyűlés (tanácsülés, sessio stb.). A közgyűlés. A közgyűlésnek három válfaja alakult ki a XIX. század elejére: - a rendes közgyűlés, - a tisztújító közgyűlés, és különlegesen fontos és sürgős döntés esetén - a rendkívüli közgyűlés. Rendes közgyűlésnek, nevezték a bizonyos rendszerességgel (évente 1-3 alkalommal) megtartott közgyűlést, amelyen általában a község felnőtt férfilakossága vett részt. Kezdetben a nemesek mellett az agilisek is helyet kaptak az önkormányzatban, számbeli gyarapodásuk és befolyásuk növekedése, továbbá a külkönadóztatásuk miatt azonban fokozatosan kiszorultak a hatalomgyakorlásból. Rendszerint az évi első közgyűlést követte a tisztújító közgyűlés, amelyen megválasztották az önkormányzati tisztviselőket. Előzőleg azonban a számadásra kötelezett üsztségviselőknek be kellett mutatniuk számadásaikat. Leköszönésüket csak számadásaik elfogadása, jóváhagyása után fogadta el a közgyűlés. A XIX. századra az a gyakorlat alakult ki, hogy az évi első közgyűlés első felében megtörtént a számadásvizsgálat, második felében pedig a tisztújítás. A közigazgatási év a XVIII. században a kialakult gyakorlat szerint három időponthoz kötődött: - hagyományosan Szent György napjához (április 24), - még gyakrabban a katonai év kezdetéhez (november 1), - ritkábban a naptári évkezdethez (január 1). A császári birodalmi állandó hadsereg felállításától (1715:8. tc.) kezdve a Szent György-napi évkezdés fokozatosan háttérbe szorult, s helyét a Mindenszentek-napi évkezdet vette át. 1770-től kezdve a Helytartótanács a települések számára egyenesen kötelezővé tette a Mindenszentek-napi tisztújítást.

26 Kevés eredménnyel, amit mutat, hogy Veszprém vármegye 1814. évi statútumai is megfeledkeztek róla, s a számadás vizsgálatot (lényegében a tisztújítást) Szent György napkor írták elő. A viták elkerülése végett a közgyűlésre a járási esküdtet is kirendelték - ezzel több évtizedes szokást szentesítettek. Új fejleménynek tekinthető, hogy a vármegye a községi pénztár kezelőjét bizonylatolásra kötelezte. A bírónak (vagy a perceptornak) egyenként, nyugtákkal kellett igazolnia a számadás tételeinek valódiságát (1826: II. 2., 5. p). A rendes és rendkívüli közgyűlésnek a színhelye a községháza, vagy annak hiányában a bíró háza. Az ünnepélyes külsőségek között, meghatározott szertartásrend szerint lefolyt közgyűléseket munkaszüneti napokon: szombaton vagy vasárnap tartották, s rendszerint istentisztelettel kötötték össze. A többes 25 Csizmadia 1976. Degré 1976. A szolgabíró és község viszonyáról Zsoldos 1842. 26 Véghely 1886. 68.