Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - TÓTH ISTVÁN: Egy pannóniai matrónáról (Apuleia Paula sírköve a Janus Pannonius Múzeumban)

lehetőségeket követve - pontosan megrajzolható e lakosság-csoport széttelepiilése a mai Zala megye egész területén. De ugyanebben az időben jelennek meg az aquileiai családok leszármazottai a Balaton északi partján fekvő villa-övezetben,

41 illetőleg Scarbantia környékén és a Fertő tó mellékén is.

42 E folyamat jelentősége nem korlátozódott a gazdaság területére: az italia betelepülők fokozatos szétterjedése Pannónia belső területein beindította a provincia társadalmi-kulturális értelemben vett romanizáciőjátis. Azaz e lakosságcsoportok jelenléte döntő módon járult hozzá a római életforma jogi, erkölcsi, műveltési normáinak elterjesztéséhez az újonnan megszervezett tartományban. Apuleia Paula a sírkő felállításakor - a 140-es években - hetven éves volt, tehát valamikor i. sz. 70. körül kellett születnie. Ez azt jelenti, hogy ő és férje, aki (fiúk családi nevéből következően) az Annius nevet viselte, feltehetőleg a Pannóniába érkezett itáliai betelepülők első generációjának leszármazottai lehettek. (Savariát i. sz. 50 körül alapította Claudius császár.) Annak a nemzedéknek a tagjai voltak tehát, amely - mint fentebb már utaltunk rá - megkezdte a tartomány belső területeinek gazdasági értelemben vett meghódítását, a főútvonalaktól és nagyvárosoktól távolabb fekvő vidékek kereskedelmi lehetőségeinek kiaknázását. A sírkő valószínű lelőhelye - Zalaszentgrőt - félúton fekszik a Borostyánkő-út, Savaria és a Hadrianus császár által alapított kisváros, Mogentiana (Somlóvásárhely? Sümeg?) között. Az a család tehát, amely éppen Hadrianus korában telepedett meg ezen a területen, a jelzett nagy gazdasági és kulturális expanzió végrehajtóinak, a tartomány római arculata kialakítóinak egyike volt. IRODALOM Ael 1966. AU Alföldi 1936 Ballá 1962. Ballá 1971. Barkóczi 1982. Bilkei 1980-1981 Erdélyi 1950. Erdélyi 1974. Fülep 1963. Ael, ].: Brbii. In.: Eirene 5 (1966) 117-124. y Hoffiler-B. Saria: Antike Inschriften aus Jugoslavien. Bd. I. Zagreb 1938. (Facsimile: Amsterdam 1970.) Alföldi A.: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. I—II. Századok 70 (1936) 1-37., 129-162. Ballá L.: Savaria lakossága a II. század végén és a III. század első felében. In.: A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Tört. Int. Évkönyve 1 (1962) 17-30. Ballá L.: Gesellschaft und Geschichte von Savaria. In.: Die römischen Steindenkmaler von Savaria. Hrsg.: A. Mócsy-T: Szentléleky. Bp. 1971. 19-36. Barkóczi L.: A kelet-pannoniai sírsztélék ábrázolásainak délkeleti és keleti kapcsolatai. Arch. Ért. 109 (1982) 18-50. Bilkei /..• A Canius kereskedőcsalád Pannoniában. Zalai Gyűjtemény 16 (1980-1981) 3-12. Erdélyi G.: Pannóniai római sírtáblák mitológiai jelenetekkel. Arch." Ért. 77 (1950) 72-84. Erdélyi G.: A római kőfaragás és kőszobrászat Magyarországon. Bp. 1974. (Apolló Könyvtár 5.) Fiilep F: Pécs római kori emlékei. Pécs 1963. 41 Bilkei 1980-81. 1. 42 Pócz.yl977. 21 skk.