Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - TÓTH ISTVÁN: Egy pannóniai matrónáról (Apuleia Paula sírköve a Janus Pannonius Múzeumban)

telepesek, akik az újonnan szervezett provinciában keresték boldogulásukat.

31 Ezek a betelepülők az élet minden területén kapcsolatba kerültek mind a helyi lakossággal, mind pedig az akár Itáliából, akár a Birodalom más tájairól érkezett lakosokkal. Az itáliai telepesek többnyire kereskedők (illetve azok megbízottai), vagy kisebb földbirtokok tulajdonosai, bérlői voltak, s tevékenységük - akár a paraszti élet békéjére vágyó leszerelt katonaként, akár a „túlcivilizált" Róma „Vadnyugatára" induló szerencsevadászként - főként az új tartomány gazdasági életének beindítására, e gazdaságnak Italiához kapcsolására irányult.

32 Ezek a telepesek többnyire Eszak-Itália nagy kereskedelmi központjából, Aquileiából indultak el, és a Nyugat-Pannónián áthaladó kereskedelmi főútvonalon, a Borostyánkő-úton jutottak el a „félbarbár" provincia területérc. Pannóniában Emona (Ljubljana), Poetovio (Ptuj), Salla (Zalalövő), Savaria (Szombathely), Scarbanüa (Sopron), Carnuntum (Petronell) és Vindobona (Bécs) feliratai őrzik e betelepülők történelmi útjának nyomait.

33 Adunántúli tartomány számára ez a nagyfontosságú kereskedelmi és hadi út biztosította Italia közvetlen kapcsolatát a Száva, a Dráva illetve a Duna mentén haladó utakkal, egyben ezen az útvonalon bonyolódott le a Birodalom kereskedelmi forgalma a Dunától északra fekvő, germánok lakta területekkel is. - Egyben ez az útvonal biztosította Róma társadalmi-politikai befolyását az újonnan meghódolt tartomány fölött. Az imént említett vásorokból sok olyan személyt ismerünk, akiknek neve aquileiai származásra utal.

34 Egyes városok, mint pl. Savaria, polgári vezető rétegében döntő befolyáshoz jutottak e családok tagjai, ill. azok leszármazottai.

35 Barbius-ok

36 a Canius-ok

31

, a Petronius-ok

3

^ mellett ezek közé a családok közé tartoztak a sírkövünkön megnevezett Annius-ok és Apideius-ok is.

39 E családok tagjai az előnyomuló római hadsereg nyomában jártak. Tevékenységük a kezdeti időkben szorosan kötődött a katonaság kiszolgálásához, de később egyre kevésbé korlátozódott e szférára, s fokozatosan kiépítették saját üzleti hálózatukat, amelynek eredményeként az i. sz. 1. század végére már ők uralták egész Nyugat-Pannónia gazdasági életét. Erre, sok más jel mellett abból következtethetünk, hogy e patinás nevek viselői az 1. század második felétől kezdődően mind gyakrabban tűnnek fel a Borostyánkő-út városaitól távolabb eső vidéki területeken előkerült sírkövek feliratain; annak jeleként, hogy az észak-itáliai (ezen belül aquileiai) kereskedő-családok Pannóniába települt tagjai gyökeret vertek az új provinciában: földbirtokot szereztek és temetkezni is a városoktól távolabb fekvő vidéki birtokukon kezdtek. Mócsy András mutatta ki,

40 hogy az 1. század második felében és a 2. század elején a Zala és a Kerka folyása mentén - tehát a vízi út biztosította szállítási 31 Mócsy 1974. 117 skk. 32 Mócsy 1974. 73 skk. 33 Ballá 1971. 20 skk. 34 Mócsy 1959 94 sk., Ballá 1971. 25. 35 Ballá 1971. 27. 36 A EL 1966. 117 skk. 37 Bilkei 1980-81. 3 skk. 38 Alföldi 1936. 36.; Medgves 1971-72. 195. skk. 39 Mócsy 1959. s. v.; Ball a 1962. 22. 40 Mócsy 1976. 27 sk.