Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

SZEMLE - DOMPNKOVITS PÉTER: Színháztörténeti források a Baranya Megyei Levéltárban (Széljegyzetek Márfi Attila forráskiadványaihoz)

Baranya Megyei Levéltárban fellelhető dokumentumait ismertette. Ez utóbbi kötetekről szeretnék néhány szót szólni. A Baranya Megyei Levéltár színháztörténeti vonatkozású iratanyagát bemutató regeszta kötetek a következő egységes szerkezettel rendelkeznek: a rövid bevezető után a szoros időrendben közölt rövid tartalmi ismertetéseket - regesztákat - módszertani és történeti bevezető előzi meg. Az előbbiben a regeszták szerkezeti felépítéséről, a tematikai korszakolásról, a tájékozódást, visszakeresést segítő mutatókról, illetve a levéltári forrásbázis bemutatásáról olvashatunk. Az összeállító itt közöl fontos háttérinformáciőkat a kötetek végén található reprezentatív dokumentum válogatáshoz. Ezt követi az adott korszak olykor eltérő hangsúlyú színháztörténetének rövid bemutatása. (Pl. az 1886-1949 közötti időszakot bemutató kötetnél - cseppet sem ok nélkül! - a színházügyi országos és helyi igazgatási rendszere kapott nagyobb teret.) Itt engedtessék meg egy szerény észrevétel is: bár a Baranya olvasói rendszeresen találkozhatnak Márfi Attila gazdag könyvészeti és levéltári forrásokra alapozott színháztörténeti tanulmányaival, de tán itt sem ártott volna, ha e bevezetőket is jegyzetek kísérik, hisz azzal az érdeklődő olvasó az egyes részletkérdésekben további útmutatást is kap. Az 1727-1848-ig terjedő kötetben - Meláth Ferenc fordításában - a módszertani, az 1849-1886 közötti időszakot átfogóbban történeti tanulmány jelent meg német nyelven. Kár, hogy az elsőként napvilágot látott, de kronológiailag az eddigi kutatásokat lezáró könyvben német nyelvű összefoglaló nem található. E részeket a rövidítések jegyzéke, majd a kötetek fő egysége, a pécsi színháztörténet fejlődéstörténete alapján tagolt szoros időrendbe szedett regeszták sora követi. A korszakolt regeszta csoportokat egységenként tematikai mutatók zárják. A regesztákat személy és helynévmutatók követik. A személynevek mutatójánál külön is ki kell emelni, hogy a szerző nem csak egy egyszerű segédletet, visszakereső eszközt adott kézbe, hisz az illetők foglalkozását, hivatalviselését is megadta. A helynévmutató esetében esetlegesen utalni lehetett volna egyes települések mai nevére, s azon országra, amelynek határain belül ma vannak (Nagyszombat, Szabadka, Temesvár, Újvidék etc.). A köteteket egy nagyon fontos adattár egészíti ki: a városban fellépő német (1727-1879), illetve magyar vándortársulatok időrendje (1818-1848), Pécs szab. kir. város első kőszínházába szerződtetett német társulati igazgatók jegyzéke (1839. november-1848. október), a városban fellépési jogot nyert magyar színtársulatok időrendje (1853-1886), s a Pécsi Nemzeti Színház igazgatóinak archontológiája (1886-1939, 1942-1949), s a cseretársulati igazgatók pécsi működési ideje (1939. október 7-1942. május 25). A köteteket színháztörténeti dokumentumokból álló függelékek zárják. Ezek sorából fontossága, forrásértéke miatt is itt csak „kettőt" emelnék ki. Az 1886-1949 közötti korszakot bemutató kötet „supplementumában" nem az adott periódus egyes fontosabb dokumentumai kerültek publikálásra, hanem két, a kutatásokat méginkább támogató, a regesztákhoz szervesen illeszkedő segédlet. Az elsőben: 1-19 tételben a színház építésére, átalakítására vonatkozó műszaki dokumentáció, tervrajzok - a méretek és mértékek, illetve a levéltári jelzet megadásával - jegyzéke lett közölve. E sort lezáró 20. tétel az 1947. évi építési munkák külön kezelt dokumentumaiban - építési napló, számlák - igazít el. A másik rész Székely