Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

SZEMLE - FÖLDVÁRI SÁNDOR: Hodinka Antal életműve

tú hármas tagolás, amelynek értelmében a kötet elején kaptak helyet a Hodinka Antal neveltetésével, életével foglalkozó írások, ezeket követik - a nézetünk szerint legszínvonalasabb egységet képviselő - szlavisztikai, szláv történeti tanulmányok, majd a néprajzi, nyomdatörténeti, irodalmi, illetőleg bibliográfiai munkák. Az első témakörhöz nyolc, a másodikhoz tizenhárom, a harmadikhoz tizenhat előadást sorolva. Megjegyzendő, hogy a kötet nem oszlik fejezetekre; a fenti, áttekinthetőség kedvéért itt használt tagolás alapja a szerkesztő számunkra adott tájékoztatása. Hasonló konferenciakötetek esetében az elhangzási sorrend tükrözése hagyomány, ám ez esetben is találunk példákat a fejezetcímekkel való tagolásra, amely egy ilyen terjedelmű anyag jobb kezelhetősége mellett éppen az elhangzási sorrend tematikai szempontjait is jelezhetné. Personalia. Szabó József Hodinka Antal, a pedagógus c. kötetnyitő előadása az embert mutatja be, legapróbb szokásaival, életmódjával, s természetesen előadási stílusával. Szépirodalmi színvonalú jellemrajzot, részletesen adatolt, színes képet kapunk a professzor lelkületéről, a hallgatókkal való kapcsolatáról. Ezt árnyaltabbá tehette volna az egzaktabb művelődéstörténeti analízist, bővebb utalással a korabeli egyetemi oktatás metódusaira, egyértelműbben rámutatva mindazokra a nóvumokra, amelyeket oktatás-, illetve neveléstörténeti távlatban is újításnak nevezhetünk. A tényfeltáró analízisben jeleskedik a következő, Takács Péter és Udvari István tollából származó tanulmány: Adalékok Hodinka Antal felkészülésének tapasztalati forrásaihoz. Érdemesnek tartjuk az elemzett probléma megfogalmazását idézni: „Bármennyire kiemelkedett is Hodinka Antal az őt életre dajkáló családi és társadalmi környezetből, életpályája, tudományos munkája, emberi, tudósi és baráti kapcsolatai, de egész világlátása azt bizonyítják, hogy karakterének kibontakozásában az egyik legmeghatározóbb szerepet a rokoni, családi hagyomány és kötődés játszotta." Szerencsésen elkerülvén a patriarchálisnak aposztrofált „rokoni, családi hagyomány" értékelését pro vagy kontra, filológusi rezerváltsággal és alapossággal elemzi a szülőház szerepét, s ezt gazdag forrásgyűjtemény csatolásával támasztja alá, többek közt a tudós apjának, Hodinka Románnak leveleivel. Hollós Attila Hodinka Antal bécsi tanulmányai c. írása két jegyzetfüzetet ismertet Hodinka egyetemi tanulmányainak idejéből. Medve Zoltán: Hodinka Antal pécsi évei gazdaság-, oktatás- és politikatörténeti háttérrel, az esszéstílust sem nélkülöző szaktudományos adatolással ad képet a professzor, a tanszékvezető, majd a rektor tevékenységéről; a kötet azon színvonalas előadásai közé sorolható, amelyek a tágabb tudománytörténeti koordinátarendszerben helyezik el tárgyukat. Ortutay Elemér Mit tanultam Hodinka Antaltól? c. vázlata a lelkész vallomása az ifjúkorban megismert mesterről. Pirigyi István: Hodinka Antal, a Munkácsi Egyházmegye történetírója szabatosan és az előadás kereteiben lehetséges részletességgel elemzi Hodinka történettudományi munkásságát, különösen A munkácsy görög-katholikus püspökség története (1909), illetve A munkácsi gör. szert, püspökség okmánytára, I. (1911) c. monográfiát és forrásgyűjteményt. A kristálytiszta logikával megírt, szintézist