Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

MŰHELY - SONKOLY KÁROLY: A szavai református templom műemléki helyreállítása

1847-ben történt meg - a földesúr, gr. Batthyány Kázmér és a község közötti egyezség alapján - az úrbéri elkülönözés és az ehhez kapcsolódó határszabályozás. Mindez a paraszti gazdálkodás fejlődését eredményezte. A község gazdasági erejét mutatják a század második felében a már említett iskolaépítés, vagy a templom tornyának újjáépítése 1881-ben. A falu határának 1864-ben készült térképén látható a község pecsétje is, rajta két csillagtól közrefogott búzakalásszal. A korábbi, 1834- és 1851-es iratokon szereplő „PAGUS SZAVA" köriratú pecséten még szőlőmetszőkés van. Fényes Elek 1851-ben 430 lakosát említi, akik közül 412 a református. Felsorolja szőlőhegyét, erdejét és vízimalmát is, szántóföldjeit elsőosztályúnak mondja. Ugyanő 1866-ban 325 református magyar lakost hoz. 1870-ben 573 főt írnak össze, akiknek 1/3-a már nem református. Czúcz Lajos, helybéli lelkész 1885-ben 279 református lelket hoz, de megemlíti azt is, hogy az előző évben 20 iskoláskorú gyemeket vitt el a diftéria. 1890-ben 610 fő él a faluban, ezek közül már csak 347 a református. Az 1898-as Helységnévtárban 88 ház és 610 lakos szerepel. A fenti 610 fő a legmagasabb, statisztikai forrásokból ismert lakosságszám Szaván. 1930-ban 414 főt írtak össze. Az 1938-as adat 546 lélekről és 109 lakóházról ír a faluban, s a hozzá tartozó Kismalom és Vaskapu külterületi lakott helyeken. Feltűnő, hogy a reformátusokkal (210) szemben már túlsúlyba kerültek a római katolikusok (329). 1943-ban már csak 515-en éltek Szaván. Még tovább csökkent a lakosság a II. Világháború után, a falusorvasztó politika hatására. 1970-ben 486, 1981-ben 391, 1982-ben pedig 479 lakost hoznak forrásaink. A reformátusok lélekszáma és aránya a falu összlakosságán belül még erősebben megfogyatkozott. A 400 éves eklézsia az utóbbi évtizedekben sorvadásnak indult. Ennek tudható be, hogy már helyben lakó lelkészük sincs, az egyházközség épületei a most folyó felújításokig szomorú állapotra jutottak. Az egyhajós, homlokzat előtti tornyos, viszonylag kisméretű templom NY-K-i tájolású. Szentélye a nyolcszög három oldalával záródik. Tornyának histörizáló stílusú bádogsisakját nemrégiban felújították. Héjazata meglehetősen rossz állapotban lévő cserépfedés. A főbejárat a nyugati oldalon, a toronyaljnál van. Felette kerek, az órapárkány alatt félköríves záródású toronyablakok vannak. A torony két oldalán az oromlejtők a sarkokon álló pillérekhez futnak le. Ezeken egyszerű kőváza imitációk voltak, de ma már csak az északi van meg. A hajó déli falán, középen egy kis oldalkapu található, szürke kőkeretén bevésett 1839-es felirattal. A három, szegmentíves záródású ablak közül a középső a kapu fölött helyezkedik el. Hasonló ablakokból egy-egy az északi oldalon és a szentélyen is van. A falak alján vakolt lábazat fut körbe, a mezőket lizénák tagolják. Fent egyszerű főpárkány van. A hevederekkel osztott három csehsüveg boltszakaszos belsőben a Ny-i és K-i oldalon épített karzatok és későbarokk fa szószék láthatók.