Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem lokalizációjához

bizonnyal szerepet játszott az is, hogy ő ekkor már - Evlia Cselebi tudósításának ismeretében - kizárólag a belső várb'an gondokodott, hisz könyvének az egyetem színhelyével foglalkozó részét e szavakkal zárja: ,JEvlia Cselebi (...) egész világosan a régi pécsi egyetemről beszél. Szerinte ez a belső várban volt. Hajdan keletről és nyugatról sok tanulót számlált; Evlia Cselebi idejében azonban várkatonák tanyáztak benne. Ha szem előtt tartjuk, hogy a pécsi egyetem létrehozásánál és fenntartásában Vilmos pécsi püspöknek milyen nagy része volt; s hogy az egyetem hallgatói jó részben papok voltak: nincs okunk idegenkedni attól a gondolattól, hogy Evlia Cselebi fején találta a szöget, vagyis hogy a pécsi egyetem a belső várban, a székesegyház közelében volt" (BÉKEFI 1909.62). Békefi bizonyára még kevésbé „idegenkedett volna" e gondolattól, ha ismeri Vinkovics Benedek pécsi püspök 1639-es relációját, melyet Fricsy Ádám tett közzé A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 29. kötetében. A püspöki rezidenciáról, szemtanúkra hivatkozva a következőket írja Vinkovics : ,/l püspöki székház az említett városban a székesegyház mellett volt. A templom körül a rezidenciának vára is volt, amely ép és most a törökök lakják Mellette volt egykor a pécsi Akadémia, amely most, mint hallom, török fegyvertárrá lett átalakítva." A latin eredeti pedig így szól: ,jResidentia episcopalis erat in dicta civitate penes ecclesiam cathedralem, quae residentia habebat Castrum circa ecclesiam praetactam positum, quod adhuc integrum a turcis inhabitaretur. Cui etiam olim Academia Quinqueecclesiensis fundata vicina erat, nunc autem in armamentarium turcicum, ut audio conversa." (FRICSY 1984. 198-199.) A bolognai tanultságú, itt teológiai doktorátust is szerzett Vinkovics Benedekéi 1630-ban III. Ferdinánd nevezte ki pécsi püspökké. A Szentszék, pontosabban a Hitterjesztési kongregáció számára készített jelentésében hangsúlyozza: ő nem csupán címzetes püspöke az egyházmegyének, mert hivatalában a pápa is megerősítette, s egyben felmentette a helybenlakás kötelezettsége alól. S jóllehet a jelentés készítése idején már zágrábi püspök (1637-1642), helynök segítségével továbbra is kormányozni igyekszik az egyházmegyét. Pécsi informátorai közül mindenekelőtt Horváth János püspöki helynököt, Magdalenich Tamás jezsuitát és Vidóczi Fábián szalántai plébánost említi Fricsy Ádám. Meggyőződésem, hogy hasonló körből került ki 24 év múlva (1663-ban) Evlia Cselebi pécsi, „gyaur" kérdésekben szakértő és nyelvtudós informátora is. A maga - szerénynek nem mindig mondható - véleménye szerint több nyelvet ismerő, feltehetőleg a görögben és latinban sem járatlan török utazó, akit a különböző (mindenekelőtt persze a török) nyelvű feliratok kiváltképp érdekelnek, így kezdi sokat idézett és vitatott Pécs-leírását: ,/4 latin és görög történetírók írása szerint ezt a várat a próféta születése előtt 882 esztendővel, még Nagy Sándor elhalálozása előtt építették" (E.CS. 1985:226). Vajon csupán szónoki fordulatról, egyfajta műveltség-csillogtató kliséről van szó, avagy valóban kapcsolatba kerülhetett a szerző, mondjuk Istvánffy Miklós már idézett alapművével, melynek 1622-es kölni kiadása európai sikert aratott, s ha-