Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem lokalizációjához

nehogy az egyház visszaigényelje a milleneumi érdeklődés nyomán felértékelődött „püspöki" leletet, s éppen akkor, amikor ez adu lehetett a Pécsnek katolikus egyetemet követelők kezében. Ismeretes, hogy már az 1870-es években elindult, s a századfordulóra jócskán publikussá vált ez a mozgalom, mely végső soron a „harmadik egyetem" Mecsek-alji letelepítéséért, a középkori egyetem itteni újraalapításáért harcolt, hol együtt, hol pedig szemben a várossal (Vö. HANUY 1903. Passim). Persze meglehet, egyszerű emlékezetkiesés szülötte Juhász László „eltérő" információja, talán innen a későbbi nyilatkozók tapintatos hallgatása. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy Juhász ominózus közlése 1894-ből való, s „tévedése" mondhatni szó szerint bekerült a millenniumi Baranya-monográfiába is, Kopcsányi Károly tolmácsolásában (1. kötet, 386. lap). A kötet két évvel Juhász idézett könyve után látott napvilágot, így lett volna lehetőség a korrekcióra. Ha valóban a püspökkert falazata volt a lelőhely, akkor érdemes lenne utánanézni, nem akkor épült-e ez a falazat, amikor Klimó (majd Esterházy) püspök díszkertjén munkálkodtak ebben a régióban, hiszen éppen ebben az időszakban (1762 után és 1784 előtt) bontották el az „aedes Sacmarianae" maradványait (Vö. MADAS 1978. 229). Lehetséges ugyanis, hogy a címertöredék a Szatmári-házból, vagy a hozzácsatolt építmények egyikéből származik (Vö.PETROVICH 1963.186). Ha ez a vizsgálat igazolná feltevésünket, csakis akkor kockáztathatnánk meg, hogy Petrovich Ede méréseredményeinek felhasználásával konkrét javaslatot tegyünk a címertöredék felső részén, a képzeletbeli sor végén ma is látható két (pontosabban másfél) betű - értelmes felirattá történő - kiegészítésére. Elődeink, teljességgel érthetően, az Academia szó mellet döntöttek, nem is akarván tudni arrról, hogy az „A" előtt látható töredékes „I" N-re és M-re is kiegészíthető, s hogy az általuk „előállított" szó kissé rövid a rendelkezésre álló helyhez képest (Vö. PETROVICH 1971.159.163). Amennyiben ebben a műfajban is „szabad a játék", a magunk részéről a kétsoros kiegészítésre, voksolnánk, mert hiszen erre is lehetőséget ad a felül „befejezetlen" töredék, ezen belül pedig az „Academia Sacmariana" kiegészítést részesítenénk előnyben. Van olyan vélemény is (G. Sándor Mária szóbeli közlése), mely szerint címertöredékünk egyszerű sírkő-maradvány. Amennyiben - a nálunk illetékesebbek - valóban erre az eredményre jutnának, és ezt írásban is dokumentálnák, a lelet akkor is megérdemelné figyelmünket, mert része a középkori egyetem szellemi utóéletének. Iskola a belső várban A középkori egyetem kiváló monográfusának, Békefi Remignek a pécsi címerleíettel kapcsolatos véleményét idézve, utaltunk arra, hogy mindenekelőtt a címer „életkorára" hivatkozva tagadta annak egyetemi vonatkozását. Véleményének kialakításában minden