Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

SZEMLE - KAJTÁR ISTVÁN: Magyar városi önkormányzatok (1848-1918) (Béli Gábor)

hozzáférhetőek, ami pedig többek között annak tudható be, hogy meglehetősen kis példányszámban kerültek kiadásra, és összegyűjtésükre nem sok gondot fordítottak. Az egyes szabályrendelet-típusok katalógusát áttekintve plasztikus képet kaphatunk a városi élet keresztmetszetéről. Sajátos módon ebből kiderül, hogy a szabályrendeletek nemcsak a városi önkormányzat szervezetét, működését, személyzetét, az egyes városi intézmények rendjét állapították meg, hanem a városi polgár életviszonyainak szinte minden elemét jelentős mértékben érintették, - Kajtár István szavaival élve „az autonom szabályok a városi polgárt elkísérték a bölcsőtől a sírig". Kajtár István a városok szervezeti kereteit - továbbfolytatva az önkormányzatok dinamikájának feltárását - számos szervezeti szabályrendelet megoldásainak felhasználásával tipizálva a testületi és az egyedi szervek működésének folyamatában mutatja be, majd azt a városok szolgálatában álló személyzet, a kinevezett és a választott tisztségviselők létszámadataival kiegészítve utal a működés hatékonyságának alakulására. Végül a városi önkormányzatok dualista kori karaktere leírásának teljessé tételét a városok rendőrségeinek feladatköre, szervezete és működése, illetve az önkormányzatok vagyoni háttere bemutatásával és feltérképezésével valósítja meg. Béli Gábor