Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - SZIRTES GÁBOR: A Nemzeti Parasztpárt és az 1945-ös választások Baranyában

ítélte meg, hogy olyan erkölcsi tőke birtokában van, amely biztosítja számára a tömegek rokonszenvét. Ebből az értékelésből viszont nem csak választási kampányfogásnak tekinthető, hanem a párt által elérhető és reálisan várható eredmények túlértékelését tükröző választási jelszavak is fakadtak.

3 A párt választási politikai irányvonalának formálódására hatással voltak Kovács Imrének - az országos vezetésben is vitákat kiváltó - nézetei, melyeket tükröző és megismétlő írásai a helyi pártsajtóban is megjelentek. Ezekben megfogalmazódott a koalíció fenntartásának szükségessége, a tervszerű(bb) kormánypolitika követelése, valamint a parasztegység gondolata, melyeket szerzőjük a gazdásági katasztrófa elkerülése, valamint a párt politikai törekvései megvalósítása előfeltételének tartott. írásaiban elengedhetetlennek ítélte a falu egységének biztosítását, hangsúlyozta a pártpolitika széles népi tömegekre való építésének gondolatát, osztást követelt a tartalékolt földekből a földreformból kimaradt tulajdonnélküliek számára, és megismételte mindazon követeléseket is, melyekért a párt az elmúlt hónapokban fellépett a politikai küzdőtéren. Nem tette azonban egyértelművé a párt helyzetét a koalícióban, nem tisztázta a koalíció többi pártjához való viszonyt, és hallgatott a Kisgazdapárttal szembeni - az országos vezetés által is szükségesnek ítélt és képviselt - kritikai viszonyról. A választási felkészülés jegyében a helyi pártsajtó mindazon kérdéseket népszerűsítette, amelyek megoldásában a párt már addig is kezdeményező szerepet játszott, és/vagy eredményeket mondhatott magáénak. így a Pécsi Szabad Szó 1945. szeptember 14-i száma a hadifogoly-kérdéssel, az október 22-i pedig a dunántúli székely telepesekkel foglalkozó különszámként jelent meg. A folyóirat hétről hétre rendszeresen közölte a hadifogoly-üzeneteket és a gyűjtési akció eredményeit. Történelmi személyiségek példáin keresztül - Budai Nagy Antaltól kezdődően Dózsa Györgyön, Szántó Kovács Jánoson, Áchim L. Andráson, Várkonyi Istvánon és Mezőfi Vilmoson át Veres Péterig mutatta be a parasztság helytállása mintaértékűnek tekintett példáit, óvott a „vicinális kortespolitika" ismételten jelentkező veszélyeitől, és figyelmeztetett arra, hogy a falu népe nem engedheti ezeken a választásokon ismételten becsapni magát.

5 A többi politikai párthoz való viszony határozottabb karakterű - ám végeredményét tekintve mégsem problémamentes - formálása számára is a korábbiaknál egyértelműbb útmutatásokat adott a szeptember 30-i kaposvári nagygyűlés, amelyen 15 ezer dél-dunántúli - közte sok baranyai - paraszt tett hitet a párt politikája mellett.

6 Erdei Ferenc beszédében arról biztosította a résztvevőket, hogy sem a közigazgatás, sem a rendőrség részéről nem érheti semmiféle beavatkozás a választások menetét. A „viszszafelé kacsintó politikát folytató" Kisgazdapárttal szembeni, valamint az úri középosztály itt maradt tagjai elleni harc szükségességét hangsúlyozta. Elhatárolódott az értelmiségellenes nézetektől, és üdvözölte azt az értelmiséget, „amely képes a nép politikai pártjai közé beállítani munkáját". Rámutatott a Szociáldemokrata Párt részéről