Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - T.MÉREY KLÁRA: A Dél-Dunántúl településhálózatának változásai (1914-1950)

Ezek az adatok mindenképpen a területen a népesség tömörülését mutatják, a nagyobb településekre költözködésről árulkodnak. Itt azonban fel kell figyelnünk arra a tényre, hogy 1937-1944 között a megyei városokban élő népesség aránya csökkent (vö. 1. és 3. táblázat adatait), bár számszerűen nőtt. Ez az arányeltolódás a terület egészében beállott változás és az át-, illetve visszacsatolt területek várostalanságának következménye. Vajon milyen tendencia állapítható meg a külterületi lakott helyek vonatkozásában? 1910-ben a külterületi lakott helyek számát - még az egységesen lefolytatott statisztikai felmérések adatai alapján is - különböző adatokkal jelzik. A sok, néhány fővel feltüntetett szórványtelepülések esetében kézenfekvő a halár egyes területeinek összevonása. Az igazságot leginkább megközelítő 1913. évi helységnévtár konkrét adatai alapján 2187 külterületi lakott hely volt Dél-Dunántúlon, 180131 fő lakossal, amely a terület népességének 12,4%-át alkotta ekkor. 1 1944-ben Dél-Dunántúl területén a helységnévtár 3138 külterületi lakott helyet 22 tüntet fel. E helységnévtárban - sajnos - a szórványok népességszámáról nem találunk adatot. így csupán azt állapíthatjuk meg, hogy a szórványtelepülések száma megnőtt, vagyis a nagyobb településeken megnövekedett számú lakosság mellett a külterületeken is megnövekvő számú lakossággal kell számolnunk. Ennek oka sokrétű lehet; a gazdálkodás és a különböző „célfeladatok" ellátása mellett (vasúti őrházak, erdészházak, útkapróhajlékok stb.) a külterületre húzódást a bombázásoktól való félelem is előmozdíthatta, de oka lehetett ennek a háborús élelmiszerhiány és a beszerzési nehézségek miatt az önellátó gazdálkodásra törekvés lehetőségének megragadása is. A háború befejeződése után újabb nehézségek következtek, nemcsak a gazdálkodás, hanem általában az élet minden területén. Az 1944. évi helységnévtár - amely már a háború után került feldolgozásra, és ennek bizonyságaként orosz nyelvű magyarázatot is találunk benne - megjelöli a visszacsatolt településeket. Ezek a háború menete szerint automatikusan kerültek vissza a második világháború előtti államhatárok közé. így Baranya megyében 24 nagyközségből 12 került ismét Jugoszláviához, amelyekben 25923 főnyi lakosság élt. A népesség egésze több mint 50 ezer fővel csökkent az újbóli átcsatolás miatt. Zala megyében több mint 100 ezer főt érintett ez a változás. A 36 nagyközségből 11 került át Jugoszláviához, amelyeknek népessége az összes nagyközség lakosainak 37%-át alkotta. Számításaink szerint - melyet a helységnévtár adatai alapján végeztünk 23 Zala megye lakosainak több mint 27%-a került ismét Jugoszláviához. Ezzel természetszerűen ismét velejárt a közlekedési hálózat „megcsonkulása", s más, emberek kisebb-nagyobb csoportját érintő események (menekülő áradat, bosszúhadjárat stb.). Dél-Dunántúl háborús kárainak teljeskörű és mindenre kiterjedő felmérése még nem történt meg. A közelmúltban történtek erre kísérletek, a megyei levéltárak anya-