Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem lokalizációjához

püspök szülővárosa, Kassa (közelebbről a középkori eredetű ispotály) leírásánál (E. Cs. 1985. 229, 132; KLANICZAY 1974. 175). Végül elképzelhető az is, hogy a Sándor Mária által feltárt épületben működött egykor a (talán Miklós püspök által alapított) káptalani iskola, mely - esetleg - bizonyos szerepet kapott az egyetem rövid élete folyamán, talán az „Artes" fakultás befogadásával. (A mellette álló Aranyos Mária kápolna akár az iskola „egyházának" szerepét is betölthette.) Amikor aztán, esetleg már Ernuszt Zsigmond püspöksége (1473-1505) idején, védelmi célokra alakították át az épületet, hamarosan új iskola felépítése vált szükségessé, amely Szatmári püspök (1505-1521) nevéhez fűződhetett. Nem lehetetlen az sem, hogy már Janus Pannonius püspöksége (1459-1472), illetve Handó György prépostsága (1465-1478) idején megkezdődött a „Szatmári-palota" kiépítése könyvtár, illetve iskola céljára. Befejezésül még egy megjegyzés. A fennmaradt adatokból is megállapítható, hogy a pécsi káptalani iskola, a tatárjárással együttjáró törést nem számítva, lényegében töretlenül fejlődött egészen a hódoltságig. Méltánytalan tehát, ha 15-16. századi életét egyfajta visszafejlődött, elcsökevényesedett egyetemi utóéletként szemléljük. Története megírásra vár, aminthogy az „egy egyetem - több helyszín" meggondolás jegyében folytatni kell a jelen írás tárgyába vágó kutatásokat is, hogy megfelelőképpen értékelhessük a székesegyház mögött feltárt, európai mércével mérve is jelentős épületmaradványokat, amelyek - ez nem zárható ki az elmondottak alapján sem - potenciális emlékei felsőoktatásunk 14. századi kezdeteinek. JEGYZETEK Az ókori Görögországban a testgyakorlás színhelye a gimnázium (gümnaszion), melynek része volt a palesztra (palaisztra) is. A két szó ezért hamarosan majdhogynem azonos jelentésűvé vált. Mint ismeretes, Platón az athéni Akadémosz hérosz temploma melletti ligetben oktatta tanítványait, mely akkor már gümnaszion volt, ezért a gimnázium és akadémia ugyancsak rokonértelművé váltak bizonyos összefüggésben. - A reneszánsz idején akadémiának, nevezték a főúri, főpapi udvarokban tevékenykedő, tudósokból és művészekből álló csoportokat (ld. a Mediciek firenzei „Academia Platonica"-ját!), később a káptalani, illetve káptalani-városi iskolák magasabb (lényegében schola maior) fokozatát, illetve a jezsuita iskolák önképzőkörszerű foglalkozásait. A 15-16. század fordulóján gimáziumnak nevezik az antik irodalmi művekkel humanista szellemben foglalkozó, kiemelkedő városi iskolákat (Vö. KLANICZAY 1974.172-173). "Az első pécsi schematizmus-példányt 1783-ból ismerjük. (Ld.: Timár György kéziratos összeállítása a pécsegyházmegyei sematizmusokról. Baranya Megyei Könyvtár. Helytört, gyűjt.) Lehetséges az is, hogy egy országos, valamennyi egyházmegye adatait közlő kiadványhoz készült a kézirat.