Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

DOKUMENTUM - A Pécsi Postaigazgatóság működése a szerb megszállás alatt (Bodor Mihály)

Ugyanazon levelet két nyelven írni tilos volt. ,A levelek és táviratok megírására a következő nyelvek használatát engedték: magyar, szerb, hovát, szlovén, tót, cseh, német, francia, orosz. Szigorúan tiltották a szavak és mondatok aláhúzását, gyors- és titkosírás használatát, írásbeli közlemények továbbítását postautalványon és csekken. Az újság-előfizetéseknél az előfizetés időtartamát az utalványszelvényre fel kellett jegyezni. Üdvözlő- és részvét-táviratokat feladni nem lehetett. A csomagokba levelet elhelyezni tilos volt. Erről az ismerősöket, üzletfeleket értesíteni kellett. A január 2-i postafőnöki tájékoztató március 13-án a következőkkel egészült ki:

10 Levél, ajánlottlevél terjedelmét 4 oldalról 2 oldalra csökkentették, mert a cenzúra nem győzte a munkát. A levelek nem tartalmazhattak szerb katonai mozdulatokról tájékoztatást, valamint a szerb uralkodó családot sértő közleményeket. 1921. január 31-én Szabón István postai főigazgató közleményben tudatta az újságban, hogy az S.H.S. királyság területén a posta-, távírda-, és telefonforgalom semmiféle cenzúra alá nem esik, miért is Bácska, Bánát, Baranya, Horvát-Szlavonországok területén a PTT forgalom szabad. Az S.H.S. királyság területén kívül eső területekre a PTT-forgalom szabad, de a leveleket, levelezőlapokat, mind a bejövöket, mind a kimenőket továbbra is cenzúrázzák. Ez a rendelkezés a megszállt baranyai területekre 1921. augusztus 19-ig vonatkozott. A cenzúrázásnál 1919. júniusában már enyhülés tapasztalható. Gyakran előfordult, hogy a belföldi postai küldeményeket nem cenzúrázták, 1920. júniusától cenzúrázásnak nyomát alig látni. Nem találhatók cenzúra-bélyegzők olyan településekről küldött leveleken, amelyek cenzúra központokon nem mentek át (pl.: Pécsváradról Véméndre küldött levél). A cenzori hivatal a katonai parancsnokság alá tartozott. Vezetője Áron Jakovljevic volt. Az újságok cenzúrázását 1919. július 29-ig

11 Mészáros László vármegyei t.b. jegyző, 29-e után Georgievits Pál vármegyei másodfőjegyző végezte. A demarkációs vonalon túlról érkező postai és sajtótermékek ellenőrzése a főpályaudvaron történt. A helyi lapok előzetes cenzúrázás után kerültek kinyomtatásra és forgalomba. A postai küldemények ellenőrzését a postahivatalokba (főposta, főpályaudvar) küldött cenzorok végezték. A cenzúrázott küldeményeket gumibélyegzővel pecsételték le. Táviratoknál gyakran előfordult, hogy a cenzor vezetéknevét vagy annak kezdőbetűjét használta pecsét helyett. Létezik bélyegző és névaláírás - táviratoknál - együtt is. 1919. január 2. és 1921. augusztus 19. között a Pécsett használt cenzúra-bélyegzőkből eddig nyolc típust sikerült megtalálnom (lásd a fotójukat).