Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

DOKUMENTUM - „Medicus" a Mátyás-kori Szekcsőn (Kőhegyi Mihály)

egyetemet végzett, képzett orvost. Bizonyítja ezt, hogy 1513-ban valakit, aki a Nyitra megyei Németpróna városában az orvosnál (medicus) volt, el akarták fogni, és rátörtek „a mondott orvos, vagyis borbély házára" (MOL Df. 259430). Tehát a németprónai „orvos" a valóságban csak egyszerű borbély volt. Valószínűleg ez a helyzet Szekcső esetében is annak ellenére, hogy az Árpád-korban már meglévő település (GYÖRFFY 1963. I. 382) oppidum rangot szerez (BEZERÉDY 1975. 41). Elvileg tehát lehetett valamilyen képzettségű orvos, aki a szekcsői Herczeg család szolgálatában állhatott (NAGY I.V. 96-97, GOSZTONYI 1891). El tudunk képzelni egy másik feltételezést is. 1495-ben a király felmenti az adófizetési kötelezettség alól a pécsi püspök orvosának birtokában levő 19 jobbágyportát. Az indíték nem ismert. Azt azonban tudjuk, hogy ebben az időben a pécsi püspök volt a királyi kincstartó. Lehet, hogy Ernuszt Zsigmond püspök államköltségen törlesztette a saját adósságát orvosával szemben? Persze az is elképzelhető - s ez tán a valószínűbb -, hogy magát a királyt gyógyította a püspök orvosa, hiszen tudomásunk szerint 1495. március 2. és április 6. között Pécsett tartózkodott (SEBESTYÉN é.n. 95). Talán a püspök orvosa gyógyította a szekcsői Herczeg család valamely tagját, és mellesleg fogadta a környező falvak betegeit is. Bárhogy is lett légyen, egy bizonyos: Mátyás király uralkodásának vége felé működött Szekcső mezővárosában valamilyen szintű képzettséggel rendelkező gyógyító ember, s ez bizony országos ritkaság volt ebben a korban. Kőhegyi Mihály IRODALOM ERI 1975-1976 EPERJESSY 1967 BALOGH 1966 BEZEREDY 1975 BONIS 1951 DUKA ZÓLYOMI 1975 GOSZTONYI 1891 BALOGH 1958 FÓGEL 1913 FÓGEL 1917 FUGEDI 1960 BALOGH I.: Egy bűbájos pere 1715-ből. Néprajzi Közlemények, 1-2 szám, 313-319. BALOGH J.: A művészet Mátyás király udvarában I-II. Budapest, 1966. BEZERÉDY GY.: Dunaszekcső és Bár története. Dunaszekcső, 1975. BONIS GY.: Magyar jogtörténet. Szeged, 1951. DUKA ZÓLYOMI N.: A magyarországi orvostudományi fejlődés gócpontjai a nagyszombati orvostudományi kar megalapítása előtt. Orvostörténeti Közlemények, 99-120. EPERJESSY G.: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1686-1848. Budapest, 1967. ÉRI I. szerk.: A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere. I-II. Budapest, 1975-1976. FÓGEL J.: II. Ulászló udvartartása (1490-1516). Budapest, 1913. FÓGEL J.: II. Lajos udvartartása 1516-1526. Budapest, 1917. FÜGEDI E.: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV század végén. Századok, 82-124., 507-555. GOSZTONYI J.: Duna-Szekcső a múltban és jelenben. Pécs, 1891.