Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem lokalizációjához

1987. 143.) Újabb kutatásokból tudjuk, hogy még Vitéz János és Mátyás pozsonyi egyetemét is úgy telepítették (a jelenlegi préposti palota helyén állott), hogy a káptalani könyvtárat, illetve egyetemi templomként a dómot, használhassák.

14 Érdekes, és ez már saját megjegyzésünk, hogy amikor a hazai egyetemtörténeti szakirodalomban az egyetem Pécsre telepítésének okait vitatják, sohasem említik az egyik legfőbb okot, a megfelelő állománnyal rendelkező könyvtár itteni létét.

15 Evlia Cselebi mellett még egy 17. századi forrás utal a székesegyházi könyvtárra: Holovics Flórián tette közzé a Janus Pannonius Múzeum Évkönyvében Dallos Miklós pécsi püspök 1620-ból való feljegyzését, mely szerint nem csupán az oltárokat hagyta érintetlenül a székesegyházban a török, de ,/1 graduates és antifonás könyvek is ott vannak kis lánccal a falhoz erősítve, amelyen lógnak." Lehetséges, hogy ez a feljegyzés csakis az istentisztelethez szükséges könyvek „könyvtárára" vonatkozik, melyeket a leggyakrabban a székesegyházi könyvtár egyéb állományától elkülönítve helyeztek el a középkorban, többnyire a sekrestyében (Vö. CSAPODI 1987. 36). A „nagy" káptalani könyvtárakra azonban sokkalta jellemzőbb az ilyen láncos „vagyonbiztosítás" (HOLOVICS 1966). Evlia Cselebi a székesegyház szentélyének leírása kapcsán emlékezik meg a könyvtárról. Megállapítja, hogy a templomban ,A mihráb (oltár) felől lévő oldal igen magas, és sima fehér márvánnyal van lerakva: egy dzsámiban sem láttam ilyen magas mihrábot. Ennek a magasságnak eredete az, hogy e hely előbb könyvraktár volt, jelenleg is vaskapuja van. Belseje telides-teli van oszmánli hadiszerekkel. Ennek a szertárnak és a dzsámi kapujának a kulcsai mind a parancsnok aga kezében vannak." A jobb értelmezhetőség kedvéért érdemes idéznünk a következő mondatot is: ,A dzsámi alsó részében a kormányzóság búzája van, egyéb helyei kölessel és kétszersülttel vannak tele." (E. CS. 1985. 230.) Katona Magda szövegváltozatát is idézzük, ez is szolgál kiegészítő információkkal. ,yA dzsámi felétől a mihrábig negyven kőlépcsőn kell felmenni. A mihrab oldala (értsd: a mihráb felőli oldal - B. M.) meglehetősen magas és hófehér márvánnyal borított. Egy dzsámiban sem láttam ilyen magas mihrábot. Ennek oka az, hogy ez a helyiség előbb könyvraktár volt. Még most is megvan vaspántos, erős ajtaja, melynek belseje (nyilván nem az ajtó belseje! - B. M.) tele van oszmán fegyverekkel. Ennek a kincstárnak a kulcsa a dzsámi kulcsával együtt a dizdár aga kezében van. A dzsámi pincéjéban tárolják a kincstári búzát. Egyéb helységeiben kétszersültet és kölest tárolnak." (KATONA 1982. 29.) Emlékeztetnünk kell továbbá - Evlia szövegével összefüggésben - Vinkovics Benedek püspök már idézett relációjára, melyben ez áll: ,/4 püspöki székház az említett városban a székesegyház mellett volt. A templom körül a rezidenciának vára is volt, amely ép és most a törökök lakják Mellette volt egykor a pécsi akadémia, amely most, mint hallom, török fegyvertárrá lett átalakítva." (FRICSY 1984. 198-199.) Ebben a szövegrészben - fentebb a latin megfelelőjét is idéztük - nehéz értelmezni, hogy mi mihez