Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

MŰHELY - NÁDOR TAMÁS: A „Nótás kapitány" (Asszonyi László színigazgatóságának éveiről)

Imréje, Asszonyiné kedvesen szemrevaló fiatal özvegyasszonya... biztosította a sikert." E felsorolásból is látható, milyen sokfajta szerepeben láthatta őt a közönség, melynek eredményeként őszintén megkedvelte. E kölcsönös rokonszenv késztette Asszonyit arra, hogy - amikor az évad végén Nádasy József igazgató bejelentette visszalépését a színház bérlésétől - a leköszönő Nádasy helyére Kürthy Györggyel együtt megpályázza az igazgatói széket. 1923. jún. l-jén Kürthy és Asszonyi benyújtotta pályázatát a színház bérletére. Asszonyi kiemelte, hogy fontosnak tartja a színésznyomor enyhítését, a helyárak emelését. Részletesen ki­dolgozta elképzeléseit (MÁRFI 1990. 521. 522). Néhány nappal később arról is értesí­tették a Pécsi Városi Tanácsot, hogy megválasztásuk esetén, a pályázatban meghatározottakon kívül nem tartanak igényt semminemű segélyre vagy szubvencióra. Megfelelő anyagi helyzetben vannak (MÁRFI 1990. 527). A döntés a városházán a színigazgató személyéről 1923. jún. 18-án született meg. Ekkor határoztak a törvényha­tósági bizottság közgyűlésén a Pécsi Nemzeti Színház 3 éves bérletének odaítéléséről. Kilenc pályázó közül a szavazásnál a 73 voksból 39-et Asszonyi László kapott. Ennek alapján Asszonyi Lászlót és a vele társult Kürthy Györgyöt bízták meg az igazgatói teendőkkel. 7 Asszonyi ekkor már nem egészen fiatal, túl a negyvenen, de még daliás termetű s zengő orgánumú énekes színész volt. Gesztesy Emil emlékezete szerint Asszonyi csa­ládja szerény földbirtokát áldozta fel a Pécsi Nemzeti Színház megújítására. Szép dísz­leteket csináltatott, további 2.500 négyzetméter díszlet javítására és átfestésére kért engedélyt a Városi Tanácstól. A tanács ezt aug. 8-án engedélyezte azzal, hogy kéri „a legszigorúbb takarékosságot szem előtt tartani" (MÁRFI 1990.530). Az Esterházy csa­lád akkoriban felszámolt házi színpadának gazdag jelmeztárából megvásárolt több min­dent, így pl. 12 zöld és 12 vörös dolmányt, mentét, nadrágot. Aug. 8-án terjesztette be Asszonyi és Kürthy igazgató az 1923/24-es idényben tervezett művek jegyzékét, műfaj szerinti csoportosításban, s szept. 12-én pedig a társulat névsorát hozták a tanács tu­domására. E szerint a társulat 58 tagú, a műszaki személyzet 25 főből áll, a zenekart a m.kir. 8. honvéd gyalogezred 24 tagja alkotja. Karmesterek: Hajsinek Rezső és Ernőd Lajos (MÁRFI 1990.53L,522). Aug. 30-án, az első társulati ülésen Asszonyi beszédé­ben elmondta, hogy „...amikor Pécs város törvényhatósága színigazgatónak megválasz­tott, szent fogadalmat tettem, hogy a háború óta lefelé züllő magyar színészetet fellendítem". 9 Bejelentette azt is, hogy az évadot szept. 14-én a János vitézzel szeret­nék megnyitni.

Next

/
Thumbnails
Contents