Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

MŰHELY - LÁBADI KÁROLY: Nazarénusok a Drávaszögben

Hogy mire nyit ez utat és alkalmat? Emiítenem felesleges! De azt nem hagyhatom figylemen kívül, hogy esténkint 10, 11 óráig együtt vannak. Mennyi kibúvó ajtó az erkölcstelen életre itt is! De hová vezet az az egyetemes papság elve, melyet ők képviselnek? hová továbbá az az éktelen gúnyolódás, melyet használnak ellenünk? Ördögtrombita (harang), konvenciós imádság? stb. Hát az a minden adó - ha lehet, teher - nélkül élet?" Mégis körükben olyan értékeket is felfedezett a tiszteletes, amelyek elmarasztalása fölé emelkedtek. Fájdalommal vallotta meg, „hogy van jó is nálok!" Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy megvetik a fényűző pazarlást: „Sokan azt is mondogatták, hogy azért nem jönnek a mi templomunkba, mert itt megszólják, lenézik, ha nincs olyan cifrán vagy még cifrábban öltözködve, mint ama másik. Míg amott a hívők között megjelenhetik a legegyszerűbb szegényesebb ruhában is; hisz olyanban vannak mindnyájan, és ott nem is szólja meg érte senki! Míg egyházközségünk hívei között tagadhatatlan, hogy a fényűzés, a selyem, bársony, atlasz ruhák, a női nemnél szegény léttökre is napi renden vannak. Megéhezi, megkoplalja, meglopja ön magát, családját, csakhogy cifrasága meg legyen." A terhességmegszakítás elvetését is javukra írja: „...sokkal nagyobb bűn, sőt több mint bűn nemzedékről nemzedékre, tehát századokra kiható erkölcsi fekély vagy nyavalya az a gonoszság, az a sátáni munka és annak eredménye, melylyel egyházközségünk népénél, de általán megye szerte találkozunk, melynek nevét is irtózom kimondani, ti. a gyermek (embrió) elvesztés, elkenés gonosz mestersége! Az úgynevezett igaz hívők a tiszta emberi-keresztyéni szeretet szempontjából isten áldásának tartják a gyermeket, örülnek azoknak, ha több az egynél, kettőnél. Fájdalom! szégyen és gyalázat! a mieink, az anyák, tehernek, szégyennek tartják azt, ha több van életben az egykénél, mint ők nevezik." Ugyanebben az esztendőben Bellye lelkésze erről a kérdésről imigyen szólt: „A vallásos hitéletet illetőleg örvendetes tény gyanánt kell említenem azt, hogy a nazarénizmus két év óta terjedni meg szűnt egyházamban; jelenleg 17 felnőtt egyént számlál híveiül, kik az előtt egyházam tagjai voltak. Elszomorító azonban az, hogy a gyülekezeti összejövetelt itt Bellyén tartják, a hova Daróczról, Kopácsról, Magyar-Rétfaluból és Szt. Lászlóból gyűlnek össze a' tévelygők. Összejövetelük megakadályozására eddig semmit sem tett a baranyavári járás szolgabírája. Szerény véleményem az, hogy hivatalosan volna megkeresendő a t. szolgabírói hivatal, hogy egyik pestmegyei szolgabíró példája után ő is tiltaná be törvénytelen összejövetel ü ket. "

18 A nazarénusok életvitele, puritán szokásvilága, akárcsak a nyelvterület más részeiben, a Drávaszögben is követőkre talált. A tíz településen, amikor virágkorukat élték, hozzávetőlegesen 300-350 lelket tartottak nyilván. Közéjük legfőképpen a szegényebb sorú családok tagjai csatlakoztak. A puritán életformán alapuló nézeteik igazából elszigetelték őket: kulturális és egyéb társadalmi hatásoknak igyekeztek ellenállni, bár fenyegetésekkel, fenyítésekkel folyamatosan a vallásszabadsági törvények megjelenéséig igyekeztek megtörni őket. Az ellenkezést kiváltó közösségeik az első világháború táján