Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

MŰHELY - SZITA LÁSZLÓ: A főrebellis. Thököly-kép a 17. század végi német sajtóban

lensége kezébe jusson, a lovát azonban kilőtték alóla, így került az ellenség kezé„39 re... A bécsi sajtó elsősorban, de valamennyi német lap is élénk figyelemmel kísérte Thököly kísérleteit, erdélyi politikai helyzetének megszilárdítására tett lépéseit. Részletes elemzések láttak napvilágot, amelyek szerint a protestáns rendek és parasztság Thököly mellé állt. A városi polgárság, pl. Brassó azonban nem szimpatizált vele, de nagyon óvatos a polgáság magatartása mindenütt, mert félnek a tatár és martalóc török had pusztításaitól. Elég nagy teret szentelnek Thököly kísérleteinek, amelyekkel felesége kiváltását igyekszik elérni, s ezen akcióban a fogságában lévő Heissler tábornokot és D'Oria márkit, valamint a német tiszteket - akiket kiváltott a tatároktól - tartja fő ütőkártyának. Az Extract Schreiben szeptember 17-én Bécsben kelt tudósítása azonban figyelmeztette az udvart arra, hogy „...Thököly megbízhatatlan és nem szavahihető ember, az is lehet, hogy ismét a keresztény seregek ellen akar harcolni. Ez várható Thökölytől, mert mindig kétszínű játékot folytat..." Külön érdekesek azok a cikkek, amelyek a Gyulafehérvárra összehívott országgyűlést elemezték, ahol azonban Thököly nem érte el a várt politikai egységet és támogatását az erdélyi hatalmi csoportok részéről. A Mercurii Relation szeptember 17-én kelt tudósítása szerint „Thököly által megtartott tartományi gyűlésen csak az alsó osztály emberei jelentek meg, akik elismerték fejedelmüknek, de számottevő erdélyi tényezők távolmaradlak..." Az október-decemberi sajtó Thököly Erdélyből való kiszorításának szentelt bő terjedelmet, Badeni őrgróf főparancsnok több kisebb-nagyobb összecsapásban megveri a török-tatár-kuruc csapatait, nagy örömmel adta hírül valamennyi német lap, hogy Thökölyt fogságba ejtették, majd halálhírét költötték, s helyreigazítás nélkül a való tényt közlik, hogy ti. Havasalföldre menekült. A november végi hírek arról számoltak be, hogy a tőle elpártolt székelyekkel, majd az ellene lázadó oláhokkal szemben iszonyú kegyetlenséggel lépett fel.

41 A francia lapok csaknem egy hónap késéssel jártak az események mögött. Jórészük bécsi, müncheni tudósítást vett át, saját nézőpontjából fűzve hozzájuk kommentárt.

42 Az 1691-es esztendő első híre Thökölyvel kapcsolatban az volt, hogy a török szultán parancsot adott számára Erdély minden áron való megszerzésére, illetve megtartására, és ehhez mind a francia, mind a porta, „...mint leghívebb szövetségesének megfelelő katonai és pénzügyi támogatást fog adni..."

43 Ugyancsak januári hír, hogy Thököly a nála fogva tartott császári tiszteket Badenivel alkudozva nagy áron engedi szabadon, Heisslert és a többieket azonban szorosan őrzi és magával viszi amerre vonulnak hadai.

44 Thököly és a császári erők kisebb-nagyobb összeütközésben zaklatják egymást, amelyből Thököly kuruc-székely-tatár-török egységekből álló seregei jönnek ki győztesen, miközben pusztítják Erdély földjét.

45 Valamennyi általunk áttanulmányozott újság különböző forrásokra hivatkozva ír arról a feszültségről, ami a porta, a nagyvezír