Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

MŰHELY - SZITA LÁSZLÓ: A főrebellis. Thököly-kép a 17. század végi német sajtóban

tést. A portai küldöttség azonban nem tartotta magát ebben felhatalmazottnak, és kérték egy futár küldését Konstantinápolyba. Ezt azonban nem engedélyezték számukra.

15 Március 19-i számában ugyanez az újság jelezte, hogy a bécsi tárgyalásokon a török küldöttek a Thököly-kérdésben semmilyen felhatalmazással nem bírnak, s a portától nem is kaptak. így érthetővé vált az egykorú újságolvasónak az a hír, hogy „...Thökölynek mint keresztény hatalmasságnak a Nagy Szultán nagy pénz támogatást adott, hogy csapataival, amelyben török és tatár egységek harcoltak alárendeltségben, betörni készülnek Magyarországba és Erdélybe, s a tatárok már megérkeztek Thököly parancsnoksága alá..."

16 Április 2-i számában a Mercurii Relation egy Bécsben március 24-én kelt bizalmas forrásra hivatkozva arról írt, hogy Thököly a francia támogatást élvezi, s a pénzügyi támogatást többször megkapta, s erdélyi és magyarországi előkelő személyekkel a felkelés tervén dolgoznak, „...az ellenlépést megteendő a császár Caprara tábornagyra ruházta a magyarországi főparancsnokságot, és a lázadó gonosz terveinek 17 negligálására ellenlépéseit máris kidolgozta..." Mindvégig látható egy olyan törekvés, hogy a különböző császári tábornokok nyílt csatában találkozzanak Thököly tatár-martalóc és kisebb számban kuruc gyalogosokból álló seregével. Erre azonban alig került sor, mert mindig kicsúszott a szövetséges csapatok szorításából. Április 7-i bécsi haditudósításban bukkan fel a hír, hogy „Thököly szándéka 3000 tatárral megerősített hadtestével a Temesvár blokádját végző császáriak megtámadása". Az öt császári ezred alkotta blokád lovasezredekből állt, a török őrség ki akart az éhínség miatt törni a várból. „...Minden nap nagy buzgalommal várják katonáink, hogy a gonosz hűtlen lázadó megtámadjon minket, hogy végre »szolgalatot« tehessünk neki..." Az április 14-i Mercurii Relation azzal ijesztgette olvasóit, egyben ébren tartva a Thököly-ellenes hangulatot a közvéleményben, hogy a porta haditanácsot tartott, ahova Thökölyt is meghívták, és a tatár kánnal megegyezve elhatározták az újabb pénzügyi támogatást, s azt, hogy Erdélybe és Felső-Magyarországra fognak betörni, s azt végig pusztítják. Pár nappal később az „Extract Schreiben" is úgy ítéli meg, hogy a törökök a tatár és Thököly támadásában reménykednek, amely hamarosan bekövetkezik, a belső nyugtalanságok nagyon veszélyesnek látszanak, „...s minden szál a főrebellishez vezet, aki nem átallja keresztény vezér létére, hogy az ősellenséggel - s ami még ennél is rosszabb - a pokolra való hordával, a Khán népeivel fogjon össze..."

19 Szinte ugyanezen cikkel egyidőben a Mercurii Relation ismét foglalkozva Erdély belső helyzetével azzal vádolta Thökölyt és híveit, hogy egész Erdélyre átterjedő összeesküvést szerveztek, amely során egyszerre támadják meg a császári garnizonokat, ha a török fő erők megindulnak Magyarország ellen. Kevésbé tűnik tárgyilagosnak az Extract Schreiben április 30-i száma, amely a magyar, lengyel és pfálszi eseményekről tudósított. Érdekes, noha nagy csapatmozdulatok folynak, sőt több nagyobb összecsapásról tudunk, a bécsi