Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

MŰHELY - RAJCZI PÉTER: Professzorok és diákok Nagy Lajos király pécsi egyetemén

RAJCZI PÉTER PROFESSZOROK ÉS DIÁKOK NAGY LAJOS KIRÁLY PÉCSI EGYETEMÉN Universitas magistrorum et scholarium - a nyelvújítás során először 1805-ben Verseghy Ferenc által egyetemnek mondott intézmény a középkor két egyetemtípusából - a párizsi universitas magistrorum és a bolognai universitas scholarium intézményből - jött létre. Olyan schola, amely a professzorok és diákok közösségéből áll. Ehhez tudnunk kell azt is, hogy a középkori scholák hallgatói, diákjai gyakran már meglett férfiak, akik hosszú éveket töltenek egyetemről egyetemre vándorolva tanulással. Ehhez a peregrinációhoz szükséges anyagiakat vagy egy - akkoriban gyakori - „ösztöndíjat" adó jótevő biztosította, vagy gyakran már a diákok is megfelelő - főleg egyházi - javadalommal rendelkeztek. A XIII. századra sorra alakuló európai egyetemeken már nagyon sok magyar diákot találhatunk. így a Luxemburgi Károly által alapított első német egyetemen Prágában 1348-ban, az 1364-ben alakult krakkói és az 1365-ben szervezett bécsi egyetemen is megtaláljuk a magyar nációt, a magyar diákok csoportját. Az alapító királyok tekintélyét is sugározták ezek az intézmények, és így érthető, hogy a magyarországi Anjou család sem maradhatott ki az egyetem-alapítók sorából. Nagy Lajos királyunk és Vilmos pécsi püspök már 1360-ban tájékozódott Páduában az uralkodó hercegnél, hogy egy alapítandó egyetemhez átengedné-e az egyetem egyik kiváló magiszterét: Bartolommeo Piacentit. Az egyetem alapítása, illetve annak megszervezése a jelek szerint hosszú évek munkája volt. Ezt a folyamatot tetézte be az a tény, hogy Nagy Lajos a tervezett egyetem alapítólevelét - amely tartalmilag, néha szövegileg is megegyezik az említett prágai, bécsi és krakkói egyetem alapítólevelével - helybenhagyás végett megküldte V. Orbán pápának, aki azt 1367. szeptember l-jén helybenhagyta, és ezt a tényt 1367. szeptember 2-án Viterbóban, a pápa akkori székhelyén kelt levelében Nagy Lajos királyunkkal közölte. Eszerint - ahogy azt már egy kisebb, 1991. szeptember l-jén megjelent dolgozatomban megírtam (ugyanis ezt a napot nyilvánította Pécs megyei jogú város városi ünnepnappá) - Pécs város az ország többi városai között a tudományok magvainak szaporítására és üdvös sarjainak növelésére különösen alkalmasnak és megfelelőnek ígérkezik, nemcsak Magyarország és Pécs városa, hanem a szomszédos országok lakóinak javára is, „elhatározzuk és rendeljük - mondja a pápai oklevél - hogy Pécs városában legyen és örök időkig fennmaradjon egy egyetem (stúdium generale) a kánon- és római jogi, úgyszintén más megengedett fakultással, leszámítva a theológiát." Eszerint tehát biztos az egyházi és a római jogi fakultás, ennek alapjául szolgáló filozófiai fakultás, feltételezhető az orvosi fakultás. A theológiai fakultás felállítását