Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

SZEMLE - F.FONT MÁRTA: Történelem és régészet kapcsolódási pontjai az Árpád-kor kutatásában

tatási eredményekre lenne szükség. Jelenleg azonban a Magyarország története I. kötetében olvasható megállapítást tartom aktuálisnak: „Az embertan és a régészet mindeddig nem tudta biztosan kettéválasztani az avarokkal és onogur-bolgárokkal elegyedett hejyi szláv köznép X. századi emberanyagát a magyar köznéptől. A nyelvi kapcsolatok vizsgálati eredményei pedig kimerültek a jövevényszavak regisztrálásában.

24 És akkor még nem szóltunk a XI-XIII. század során betelpült szláv népcsoportokról! Úgy gondolom, e téren bőven van közös tennivaló. Befejezésül hadd fogalmazzák meg néhány gondolatot, ötletet, amely a régészet eredményeit a felhasználó történész számára hozzáférhetővé, forrásként könnyen használhatóvá tenné. 1. Az életmód és -körülmények, a mindennapi élet történetét feldolgozandó monográfia létrejötte lehetne a végcél, amely mintegy László Gyula „A honfoglaló magyar nép élete" c. munkájának folytatása lenne az Árpád-kor századaira. Amíg ennek feltételei nincsenek meg, célszerű lenne részösszefoglalásokat készíteni, mint Bálint Csanád tette a falukutatás kapcsán. Ez azért is szükséges, mivel sok régész hangsúlyozza, hogy a feldolgozások és a publikációk elmaradnak a tényleges kutatás mögött. 2. Hasonló részösszefoglalást érdemelne a magyarországi szlávok anyagi kultúrájának kutatása is. Szóbeli információk alapján a kutatás és publikálás helyzete itt is az előbbiekhez hasonló. 3. Haszonnal lenne forgatható egy olyan jellegű bibliográfia is, mint amilyen pl. az őstörténet kutatásával kapcsolatban készült. Számos régészeti közlemény nehezen hozzáférhető helyen - pl. különböző múzeumi évkönyvekben - jelent meg, ahol csak alaposabb búvárkodás után lehet rábukkanni. 4. Egy megfelelő tipológia alapján a leletek számítógépes regisztrálására is sort kellene keríteni. Igazán használható forrást egy adattárszerúen regisztrált leletanyag jelenthetne. Ez esetben válna valóra „a középkor anyagi kultúrájával foglalkozó kutatók egyik nagy - ha sokszor ugyan ki nem mondott - álma, hogy az általuk feltárt tárgyi 25 anyag egyenrangú történeti forrássá váljék az oklevelekkel és a krónikákkal". JEGYZETEK 1

1991. március 5-én a PAB székházban megrendezett „Régészet és történettudomány" c. konferencián elhangzott előadás. "Feld L: Megjegyzések a tudományos várkutatás módszertanához. Műemlékvédelem (34) 1990/3. 129-138. A későközépkor vonatkozásában ld. erre Kubinyi A.: Die Rolle der Archéologie und der Urkunden bei der Erforschung de AJltaglebens im Spätmittelalter. Etudes historiques Hongroises. 1985/1. 615-644.; Uő: A középkori anyagi kultúra kutatása és néhány módszertani problémája. Aetas, Szeged, 1990/3. 51-68.