Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

SZEMLE - F.FONT MÁRTA: Történelem és régészet kapcsolódási pontjai az Árpád-kor kutatásában

Az Árpád-kor legkisebb települési egysége után a legjelentősebbekről szeretnék szólni: a vármegyei központokról, a régészek által többnyire ispánsági váraknak nevezett településekről. Ezekről az ásatásokról a falukutatáshoz képest igen sok publikáció jelent meg. Most elsősorban az összefoglaló célzattal közzétett és helyzetjelentést adó tanulmánykötetben

9 napvilágot látott dolgozatok (beszámolók) némelyikéhez fűznék néhány megjegyzést. Az itt közölt munkák véleményem szerint túlzott mértékben támaszkodnak Györffy György kutatásaira. Nemegyszer úgy tűnik, mintha a régész szándékoltan igazolni akarná Györffy hipotéziseit.

10 E hipotézisekre építi kutatásait ahelyett, hogy a régészet autonómiáján belül maradva bizonyítani vagy cáfolni tudna egy-egy állítást. Pl. Németh Péter „Az I. István-kori ispáni központok kutatásának eredményei és feladatai" c. tanulmányában kiindulópontnak tekinti a Györffy által István-korinak tartott vármegyéket,

11 noha Györffy álláspontjában számos hipotetikus elem van részint az I. István szervezésében létrejött vármegyék száma, részint konkrét meghatározásaik tekintetében. Tévedés ne essék, nem azt akarom számonkérni a régészeten, hogy nem foglal állást a Györffy-Kristó vitában a vármegyék kialakulásáról és számáról! Azt viszont hangsúlyozni szeretném, hogy egy hipotézist nem szabad ténynek kezelni, hiszen egy bizonytalan premisszára építve csak megkérdőjelezhető következtetésekre lehet jutni. Ezért Kristó Gyula 1988-ban a magyarországi vármegyék eredetéről írott munkájának 12 adatait - amennyiben á régész az írott forrásokat is figyelembe kívánja venni - szintén szerepeltetni kell. Mindenképpen óvatosságra int a datálás területén, hogy a vitán felül István-korinak tartott Pata és Doboka vármegyék központjai esetében a régészet datálása (ld. Sándorfi György közismert tipológiáját) csak a várak XI. századiságát erősíti meg. Sándorfi állítása szerint a kerámia datálása 40-50 évnyi bizonytalanságot hordoz magában, így a régészet módszereivel a XI. századra keltezhető ispánsági várak sem tekinthetők feltétlenül - egyéb adatok hiányában - István-koriaknak. Az más kérdés persze, hogy milyen megfelelést feltételezünk a várak keletkezése és a vármegyék szervezése között. Nagyobb körültekintést javasolnék olyan kérdésfeltevés esetében, mint amely Magyar Kálmánnál olvasható,

14 hogy ti. az Árpádok szállták-e meg a somogyi területeket. A kérdésre a siker reményében aligha adható válasz, hisz ehhez valamelyes fogódzóponttal kellene rendelkeznünk a honfoglaló törzsek Kárpát-medence beli letelepedését illetően. Az ezzel kapcsolatos problémahalmaz közismert. Az Árpádok somogyi érdekeltségére az első biztosan értelmezhető adatsort a Koppány leverésével kapcsolatos krónikahely szolgáltatja. így az Árpádok somogyi uralma Géza koránál régebbi forrásokkal nem adatolható. De ez nem bizonyíték az ellenkezőjére sem! A helynevekkel való argumentáció nem szerencsés, nem ad megbízható eredményt. Hadd utaljak most