Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - SZIRTES GÁBOR: A Nemzeti Parasztpárt és az 1945-ös választások Baranyában

paraszt és munkásgyerekek számára létesítendő internátus tervét annak szellemében, hogy a demokratikus újjáépítésbe az ország ezen „legértékesebb társadalmi rétege" is bekapcsolódjék. A parasztpártiak kezdeményezték, hogy a rendelkezésre álló nyilas, illetve volksbundista villák közül az alkalmasakat pártközi bizottság kijelölése alapján erre a célra vegyék igénybe. A párt képviselője, Barlai József be is jelentette, hogy a 28 parasztpárt tulajdonában levő egyetlen villát erre a célra rendelkezésre bocsátják. Hónapokkal később, 1946 márciusában parasztkollégium felállítását kezdeményezte a párt képviseletében dr. Fábián István. A javaslattevő veszedelmesnek ítélte, hogy a parasztsággal intézményesen nem törődik az új rendszer. Ezért azt javasolta, hogy a testület a vallás és közoktatásügyi miniszternek levélben fejezze ki örömét a dolgozók iskolájának felállításáért, egyszersmind követelje a kormánytól azt is, hogy tegye lehetővé a felnőtt parasztság oktatását, valamint a vidéki szegényparaszt gyermekek bejövetelét a városi iskolákba. A Nemzeti Bizottság a javaslatot elfogadta és állásfoglalásában elhatározta, átír a többi nemzeti bizottsághoz is, hogy ők is fordulja29 nak hasonló tartalmú felirattal a miniszterhez. A párt képviselői aktívan, ám csak korlátozott befolyással vettek részt a vármegyei Nemzeti Bizottság munkájában. Valamennyi lényeges kérdés megvitatásának részesei voltak, kezdeményező vagy meghatározó szerepet azonban csak ritkán játszottak. A testület egy alkalommal például parasztpárti javaslatra fordult a miniszterelnökhöz a tisztviselők fizetésének rendezése érdekében. Az indoklás szerint mellékfoglalkozás, vagy meglévő holmijaik értékesítése nélkül e réteg puszta megélhetése került veszélyért be.' A december 22-i ülés az igazoló eljárásokról folytatott nagy vitát. Megfontolt álláspontot képviselt a polémiában a parasztpárt. Elismerte ugyan, hogy az igazolások nem sikerültek, a régiek maradtak a közhivatalokban, ám óvott a politikai szempontoknak a szakmaiak elé helyezésétől, megállapítva: „oda ne jusson az ország, hogy ahány kormányzat, annyi hivatalnok garnitúra". A párt álláspontja szerint az esetleges új igazolási eljárások csak a bizonytalanságérzetet és a kedvetlen munkavégzést erősítenék, miközben az újjáépítés érdekében kellene az erőösszpontosítás. A testület a parasztpárti javaslatot nem fogadta el, és állást foglalt az újbóli igazoltatás mellett. A beszolgáltatással kapcsolatos vitában viszont Fábián István javaslatára fogadta el a nemzeti bizottság, hogy Pécsett a városi törpebirtokosok is vegyenek részt a kötelezettét ségek teljesítésében. A párt ebben az időben sokat foglalkozott a közvetlen politikai küzdelmektől valamelyest távolabb álló kultúrpolitikai kérdésekkel. A november közepén megalakult Baranya vármegye Népművelési Tanácsában a pártot Kovács Sándor drávapalkonyai aranykalászos gazda képviselte.

32 Az ugyanekkor Pécsett létrejött Batsányi János Irodalmi Társaság pedig a párthoz közelálló személyiségeket választott meg tisztségviselőknek: Várkonyi Nándort elnöknek, Illyés Gyulát és Sásdi Sándort alelnököknek.

33