Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - SZIRTES GÁBOR: A Nemzeti Parasztpárt és az 1945-ös választások Baranyában

A november 4-én tartott nemzetgyűlési választásokon országosan elért 325284 szavazat a szavazatok 6,87%-ának megszerzését jelentette a párt számára. A Baranyában kapott 6123 szavazat (Pécs városában 571, Baranya vármegyében 5552) azonban csak a szavazatok 3,88%-át képviselte, alig haladta meg a párt megyei taglétszámát, nem igazolta vissza a remélt eredményeket és a túlzott várakozást, továbbá - megíté17 lésünk szerint - tükrözte a párt valóságos szervezettségét és politikai befolyását is. Az országos adatok tanúsága szerint a párt az Alföldön érte el a legjobb, a Dunántúlon pedig a leggyengébb eredményt, ahol Tolna és Veszprém megyék kivételével mindenütt elmaradt az országos átlagtól. A választási szereplés értékelése A remélt társadalmi háttér és a várt támogatottság tehát végül is nem jött létre. A párt országosan és Baranyában is megmaradt „kis pártnak". Ebben azonban aligha játszott meghatározó szerepet az akkoriban valamennyi pártot - s így Veres Péteréket is - hatalmába kerítő szenvedély, a túlfűtött, ám gyakran megalapozatlan politikai remény. Jelentősebben befolyásolta ezt a párt programjának túlzott józansága és realitása, az íróként ismert és elismert, ám politikusként és népi vezetőként is fellépő személyekbe vetett bizalom hiánya, az időnként túlfűtött politikai várakozások és jelszavak utáni megcsalalottság. Szerepet játszott benne a „kis párt" szerepkör tudatosulása a potenciális támogatók egy részében, a pártpropaganda és a pártsajtó túlzottan szűk sávban ki1 s fejtett hatása, amely a lakosságnak csak kis részét tudta befolyása alá vonni. Befolyásolta a saját lehetőségek időnkénti túlértékelése, majd az 1945. október 7-i, budapesti törvényhatósági választásokon elért lesújtó eredmény is (580 ezer szavazatból csak mintegy 12 ezernek a megszerzése). A kommunista párthoz fűződő viszony is legalább annyit ártott az NPP befolyásának, mint amennyit használt, jóllehet ezt a vonatkozó szakirodalomnak csak egy töredéke vallja. S bár durva leegyszerűsítés lenne a parasztpártot a kisgazdapárt szétverését szolgáló kommunista törekvések engedelmes eszközének tekinteni, a kölcsönös rokonszenv-megnyilvánulások kétségkívül sokak körében ártottak a párt tekintélyének, és emeltek gátat olyan paraszti erők politikai szimpátiájának és támogatásának elnyerése előtt, amelyek végül is másutt találták meg politikai érdekér1 o vényesítésük lehetőségeit. Sok kisparaszt esetében például ebbe az irányba hatott a párt erőteljesen baloldali frazeológiája és a szegényparaszti jelleg állandó hangoztatása is.

20 A kétségkívül gyenge választási szereplés okai közt azonban a legdöntőbbnek a párt jellegének és céljainak részbeni tisztázatlansága tekinthető, pontosabban a pártban e kérdésekben tapasztalható megosztottság, az egység hiánya.

21 Más megfogalmazásban