Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem lokalizációjához

bizonyítható - helyének, abban nem a romok „rómaisága" a döntő. Hiszen a nőegyleti óvoda telkén csak két évvel később kezdődnek a postapalpta építkezései (1902-1904), csak ekkor kerülnek a felszínre ismét a Kardos Alajos idejében még jól látható épületmaradványok, hogy aztán éppen Németh és Gerecze Péter „leletmentő ásatásai" igazolják a római eredetet, véget vetve ezzel az egykor itt állott egyetem hagyományának (MADAS 1978. 230; GERECZE 1904/2:322-325). A döntő, hogy a másik legenda, a bencés kolostor legendája is eltűnőben van, s ráadásul a címerleletről kiderült, hogy nem a déli városfal közelében, hanem a városközpontban találták annak idején. Mindenesetre nem kell soká várni, hogy a városközponttal, mint potenciális egyetemi színhellyel kapcsolatban is legyenek ötletei. Jól látható ez Gerecze Péter írásából, mely a postapalota helyén végzett ásatásokról beszámoló cikkével együtt látott napvilágot az Archeológiai Értesítő 1904-es évfolyamában „A régi pécsi egyetem helye és címere" címmel (GERECZE 1904/1:193-195). Ebben az írásban Gerecze - úgy tűnik - véglegesen leszámol a déli városfal közelében álló kolostor, illetve egyetem feltételezésével, mondván, hogy ahol „a Czitromés Deák-utzák északkeleti saroktelkein egy XIV századi templomnak északi ablaktalan fala, mint tűzfal, ma is csaknem egész magasságában fennálV\ a templomhoz délről vagy nyugatról csatlakozóan nem állhatott kolostor és (vagy) egyetem, mert a templom későbbi a városfalnál, vagy legalábbis egyidős azzal. (Vagyis nehéz lett volna ide további épületeket beszorítani; ez hadászati szempontból is elvetendő lehetőség.) A templommaradványoktól nyugatra (a postapalota helyén) feltárt, a városfal alatt is áthúzódó, tehát azt korban megelőző falrendszerről pedig éppen a Németh Bélával együtt végzett ásatások eredményeképp derült ki, hogy itt ,/iem a pécsi egyetem képzelt helyiségeivel, hanem Alsó-Pannonia fővárosának (...) valamely terjedelmesebb középületével van dolgunk" (Vö. FÜLEP 1975. 9-10). Gerecze ezen írásának rendkívül lényeges motívuma, hogy nem csupán - helyenként szinte szó szerint - megismétli a címer Széchenyi téri előkerülésével kapcsolatban a Németh által elmondottakat (NÉMETH 1900. 2-3), hanem új feltevést kockáztat meg az egyetem helyét illetően. Az új lelőhely (és Németh) sugallatára felteszi, hogy az egyetem esetleg ,jiem a hagyomány által megjelölt püspökkert-féle területen, hanem fönn az említett Löwy-féle palota, illetőleg az ennek szomszédságában álló városház helyén állhatott. Németh Béla kutatásai szerint ugyanis itt még a XVIII. században is egy (templom)-torony állott, s tán ez volt az egykori egyetem-templom tornya"**. Elsőként ad kormeghatározást, megállapítván, hogy „a címerpajzs alakjánál fogva legkorábbra Ulászló királyra tehető. Erre vall a fönn épen maradt renaissance alakú A betű is", de ettől szerinte még nyugodtan lehet az egyetem címere. Kiderül az írásból az is, hogy ő volt az, aki nyolc évvel ezelőtt felvitte az értékes leletet az ezredéves kiállításra, s a történeti csarnokban - Németh Béla szerint - Játtá ezt mindenki, sőt el sem kerülhette a