Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem alapításának előzményei

„címével" kapcsolatban, mely végülis az egész kutatási lavinát elindította. Bizonyosak lehetünk-e abban, hogy az in Studio generali Quinqueecclesiensi in regno Ungarie az 1367-ben alapított egyetemre vonatkozik, nem pedig mondjuk - a „keresett" ágostonrendi stúdium generáléra? Amiért mindjárt az ágostonrendiekre gondolunk, annak fő oka nem Szent Ágoston említett „hivatkozási mutatója", hiszen ő, ahogy ma mondanánk, európai jelenség volt, nem pedig egy bizonyos rend „tulajdona". Valószínűsíthető azonban, hogy a „müncheni kódex" ágostonrendi környezetből került a - tudjuk, ugyancsak Szent Ágoston reguláját követő - premontreiek windbergi kolostorának könyvtárába.

23 Figyelemre érdemes továbbá, hogy (a magyar szentek ünnepére írott beszédeket nem számítva) csupán egyetlen magyar vonatkozású eseményre, egy bizonyos cseh-magyar háborúra történik utalás a gyűjteményben. Nem lehetetlen ugyanis, hogy IV. László 1278. évi hadjáratáról van szó, melyben egy fennmaradt adat (MEZEY 1979. 172.) szerint négy magyar ágostonos is részt vett, hogy a sereget prédikálásával lelkesítse. Amennyiben pedig bebizonyosodik, hogy az Anjou-királyok idején az ágostonrendi remetéknek stúdium generálójuk volt a Mecsek alján, eggyel több okunk van arra, hogy higyjük: Pécs városa nem volt alkalmatlan hely az egyetemalapításra. JEGYZETEK 1 Az egyetemalapítás irodalmáról jó bibliográfiai áttekintést ad Klaniczay Tibor idézett tanulmánya (KLANICZAY 1974.). - A 600. évforduló alkalmából megjelent publikációkat regisztrálja, illetve a régebbi irodalomból válogat a következő kiadvány: Bibliographie selective de l'Université de Pécs (1368/sic!) prés, par M. FÉNYES. In: Bibliographie internationale de 1' histoire des universités. II. Genève, 1976. ! COLLE a Guarino-életrajz Piacentinit érintő részében így fogalmaz: „ed abbiamo noi stessi riportato altrove ï istanza, che fece nel 1360 Principe di Padova Carrarese, onde gli cedesse a tale oggetto il nostro professore Bartolommeo Piacentini. Non è inverisilime che Guglielmo, vescovo di Cinque Chièse che ammesso allintima famigliarità del Sovrano, gli stette al fianco e fu quasi l'anima degli affari in tutte le spedizioni d'

Italia, fosse anche il principale autore di un taie zelo di Lodovico". Az „a taie oggetto" a jogi tanulmányokra (studi legali) vonatkozik, melynek hazai előmozdítása lett volna - Colle szerint - Piacentini feladata. s COLLE és GLORIA forrása a padovai Guglielmo CORTUSI (megh. 1361 után) nevezetes krónikája, a Chronica de novitatibus Padue et Lombardié, valamint ezen krónika „függeléke" (Aggiunta, Additamento). Ez utóbbi tulajdonképpen egy XV. századi, a padovai Carrarák tetteit megörökítő krónika vulgáris változata. Kiadta Muratori (Rerum Italicarum Scriptorum, XII. Mediolani 1728). 4 Ld. 3. sz. jegyzet (Aggiunta, Additamento). 5 „nello stesso anno 1360 il Re d'Ungheria dimandö a M. Francesco, per averloseco, Bartolommeo de' Piacentini, egregio Dottor di Legge, Vicario del

predetto M. Francesco". Vagyis: „Ugyanabban az 1360-as esztendőben Magyarország királya megkérte Francesco urat, hogy magával vihesse Bartolommeo de' Piacentinit, a civiljog jeles doktorát, az említett Ferenc úr vikáriusát." (COLLE 1824-1825. II. 144-148.) 6 Magyar diplomácziai emlékek az Anjou-korból. Szerk. WENZEL G. 2. köt. Bp. 1975.490-522. (-)390. sz. 7 KIRSCH, J. P.: Die Rückkehr der Päpste Urban V. und Gregor XL von Avignon nach Rom. Auszüge aus den Kameralregistern des Vatikanischen Archivs. Padernborn 1898. 45. (-) No. 83. (Bartolinus de Placentia). 8 Appendix ad Andrea GLORIA opus complendum quod inscribitur Monumenti della Universita di Padova. In: Acta graduum academicorum Gymnasii Patavini ab anno 1406 ad annum 1450. Ed. C. ZOTTA et I. BROTTO. Vol. III. Padova 1970. 335. (-) 2476. (Bartholomeus Placentinus.)