Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - HEGEDŰS LÁSZLÓ: Pécs európai hírű kollégiumának történetéhez (A „Pius")

X. Plus nana születésének centenáriumára VII. ÉVFOLYAM ». M*. KÉZIRAT m Y A M A M T. 1 • 3 B. A U • U * X T U B t O. 1035-1035 születésének cenfe ri urnára. 1835. június másodikán, ragyogóan napos idaben, délelőtt úgy tizenegy óra tájban Giambattista Sarto és Margherita Sanson második gyermeke látta meg a napvilágot Giuseppe Melchiorre, József Menyhért, Riese, Velence tartomány kicsiny falujának új polgára senkivel sem sejtette, hogy ö lesz valamikor Péter sziklájának fire X. Pius pápa személyében. A riesei patriarkális iskola, majd a castelfrancói gimnázium adták meg a kis Józsefnek a tudás alapjait. A páduai szeminárium nevelte az egyház papjává. Tombolóban, a páduai tartományban levfi kis falu plébániájában működött elsfi papi éveiben. Tomboló fiatal káplánjából 9 év múlva Salzano plébánosa, új 9 év eltelte után pedig trevisói kanonok lett. Parochi kardinális ajánlatára XIII. Leó pápa Mantova püspökévé nevezi ki Sartó kanonokot 9 évi trevisói működése után, 1893. június 15-ikén XIII. Leó pápa velencei pátriárkává nevezi ki Sarto Giuseppét, ugyanama napon, amelyen az új kardinális átvette a pápa kezéből a biborosi kalapot s amidőn letette új méltóságával járó esküt a Sixtus-kápolnában. 1903. július 20-ikán meghalt XIII. Leó a legnagyobb pápák egyike. . 1903. aug. 4-ikén, a biborosi kollégium hetedik szavazása Sarto Giusippe velencei bíboros pátriárkát ültette a pápai trónra, aki a X. Pius nevet választotta. Mint pápának, különösen két pontban kell nagy jelentőséget tulajdonítanunk. Először is abban, hogy az Egyház hajóját nehéz. X. Pius pápa és e Plus Xoliégium -•^y- -HrHr'T ijJÉÉÉj játok a Pius nevet: mikor baMpti intézetbe, a rajzterem elítt X. Pina pipa mellszobrával találkoztok. Mi fflzi a Pinát a nafy papahoz? Miért viseli az intézet a Pius nevet? ( Ezerkilencszázöt decemberében három magyar püspököt szentelt Rómában X. Pius pápa őszentsége, akik között volt gr. Zichy Gyula, a pécsi püspök is. A fiatal püspök nagy tervekkel, szent ambíciókkal lelkében hagyta el Rómát, hogy megkezdje munkáját püspöki székhelyén. Papi lelkének első terve, — mondotta egyik beszédében, — a Piusintézet volt. Várat akart építeni a keresztény magyar ifjúságnak, „várat melyben üde levegőt, fényes napsugarat, egészséget, tudást, éneket és zenét, kézi ügyességet és finom elmeélt kaphat, szerezhet. Szóval minden szépet és jót, amit a kultúra nyújthat. De ezeken kívül és mindenek felett: hitet, szeretetet, tiszta erkölcsöket, vagyis ama legdrágább kincseket, melyek a lelket mentik meg és biztosítják az örök életre." Ez a szent terv aztán lassan valóra kezdett válni. 1913 őszén, púkor a püspök úr őnagyméltósága Rómába indult, hogy X. Pius pápa öszentségénél hivatalos Látogatását végezze, örömmel vihette már magával öszentségének az intézet akkori tanári karát és bennlakó növendékeit ábrázoló csoportképet. (Eredetije a konviktus folyosóján látható.I X- Pius pápa 50 éves papi jubileumának emlékére tette az alapíványt arra az intézetre, melyet X. Pius pápa iránti szeretetből Pius Kollégiumhak nevezett. Mikor a püspök úr öszentségének átadta a fenti képet. Őszentsége atyai jóságtól áradozó szavakat írt sajátkezüleg e képre és Szeretetének jeléül visszaküldte azt az intézetnek örök emlékére és díszére. Néhány év telt el az intézet alapításától kezdve, mikor végre 11915. dec. 22-ikén az intézet felavatására kerülhetett a sor. Az alapító püspök űr a felavató ünnepélyen mondóit beszéde tele van hálával és szeretettel X. Pius pápa iránt: i ,,ÁU már az intézet annak emlékére, aki engem végtelen nagy jóságában maga szentelt Rómában püspökké és ide küldött, hogy az Ur Jézusnak buzgó tanítványa és apostola legyek. X. Pius galamblelke, nemes hevülete és mérhetetlen áldozatkészsége ihletett engem, mikor e mű létesítésére szenteltem erőmet Méltán viseli hát a nagy pápa nevét, kinek lelke éppen akkor szállott el a földről, mikor az intézet megnyitását vártai" Ezek a tények érthetővé teszik előttünk, miért viseli intézetünk m nagy pápa nevét és miért állított neki márványszobrot Azonban nemcsak az intézet viseli az ő nevét, hanem minden növendéke is. Ez nemes büszkesége lehet minden piuszistának, de egyszersmind szent kötelességére is figyelmezteti minden növendékét ennek az intézetnek: a nagy pápa nevét viselő fiú ne legyen méltatlan nevéhez I I viharos időben ép-oly szelídséggel jé* jósággal, mint. szilárdsággal é* ^|áinil»llÉto»>i k éilumla I d hullámokon keresztül és ebben csakis a hit szellemétől, nem pedig akár politikai, akár más mellékszempontoktól hagyta vezettetni magát A másik nagy jelentősége b. e. X. Pius pápa uralkodásának, hogy az Eucharistiát nemcsak az egész katolikus egyház lelki életének kihangsúlyozottan központjába helyezte, hanem a gyermekeket is az eucharisztikus életforráshoz vezette. Személyes életszentsége pedig az egész katolikus világ előtt élő példaképen állott akkor, mikor sokan éppen a katolicizmusból a természetfelettiséget akarták kitörölni és a történelmi Krisztust el akarták választani a katolikus hit Krisztusától. Mi piuszisták hálás szeretettel emlékezünk meg b. e. X. Pius pápáról, születése centenáriumának évében, szent öröm tölti el lelkünket, hogy ilyen nagy és szent pápa nevét viselheti intézetünk és az fi nevéről nevezhetjük mi is magunkat * Piuszista fogadalom Piuszista leszek mindig. Zászlóm fehér-sárga. Ezt a zászlói soha semmi Ne tapossa sárba! Fehér lelkem nem adom el. Nem egy tündérvárért. Élvért, sárga aranyért sem. Nem, nem, semmi árért! Ezt fogadom, ezt Ígérem Pius neked! Elég? Ezüst'tehér, arany-sárga örök védő emlék! P. Kerling J. S. J.