Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - BÁN PÉTER: A világi papság és a papképzés helyzete Magyarországon II. József korában

Nem valószínű tehát, hogy akár a korabeli katolikus egyház, akár II. Jószej reálisan alkalmazkodott volna a köznapi igényekhez. A két intézményrendszer - az állam és az egyház - viselkedésének mérlegre tételekor lehet az egyiket túlságosan előrefutónak, a másikat alapjaiban anakronisztikusnak minősíteni. A magam részéről másként kísérelnék meg levonni egyfajta konklúziót: az egyházi-vallási univerzalitás és a magánszemélyi hitvallás között a jozefinista állam csak részlegesen tudta betölteni a magára vállalt összekötő szerepet. A tolerancia rendelettel inkább sikerült közel kerülni ehhez a célhoz, de az egyházpolitikai pátensek megvalósításához nemcsak az egyház nem járult hozzá, hanem a kívülrekesztett társadalom sem volt irántuk fogékony. Hogy részleteiben miért történt így, annak feltárása a jövő feladata. JEGYZETEK 1 Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár, Kollonich - gyűjtemény 1782-1802. - Az egész iratkollekció nagy valószínűséggel kapcsolatba hozható az Esztergomi Prímási Levéltár ,J\.cta Commissionis Ecclesiasticae" fondjával és a Helytartótanács Egyházügyi Bizottságának irataival. 2 Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München, 1973. 372. p. 3 Szántó Konrád: A katolikus egyház története II. k. Bp., Ecclesia é. n. (1985.) 298-299. és 398. p. 4 Az összeírás eredete fejlécében: ex bonis et aliis diversis. 5 A conscriptio-ban: ex inter usuriis. - Az „usura" szó egyaránt jelenthetett regálé-haszonvételt vagy kamatot. Én az utóbbi értelmezést tartom valószínűbbnek, ti. a káptalanok a 18. században széles körben folyósítottak hiteleket. 5 Az irat címe sajnos nem árulja el, hogy melyik év adatait regisztrálták benne. A valószínűség az 1782-es esztendő mellett szól, mivel az egri püspökség bevételeit itt éppen úgy összevontan mutatták ki mint az egri székeskáptalanét, s azt biztosan 1782-ben. (Vö. az I. táblázattal!) 7 Lásd a 4. számú jegyzetet! 8 A második és a harmadik számoszlop összesített tételei azért nem egyeznek meg a harmadik oszlop összegével, mert az egri egyházmegyéből hiányik a bevételi források két részre bontása. 9 Egy másik összeírás, ugyancsak 1782. évi datálással a kalocsai főegyházmegyére más, de nem túlzottan eltérő számadatokat közöl: 75 plébánia, 42 capellanus. 10 Kalocsához hasonlóan Besztercebányára nézve is rendelkezünk egy másik 1782-es kimutatással, de az adatokat itt is alig módosítja: 80 parochus, 31 cooperator capellanus. 11 Egy ettől független, más összeírásban nem 70, hanem 67 plébánost mutattak ki. 12 Ezek a levéltári adatok a szakirodalom több eddigi megállapításától kisebb-nagyobb mértékben eltérnek. -Szántó Konrád „A katolikus egyház története" II. kötetében (229. p.) egy korábbi munkára hivatkozva (Meszlényi Antal: A magyar hercegprímások arcképcsarnoka Bp., 1970.) 1776-ban kb. 800 esztergomi főegyházmegyei plébánosról + káplánról ír. Ezt a számot talán a szepesi, a rozsnyói és a besztercebányai püspökségek kiválása előtti időszakra lehet elfogadni, ugyanis éppen abban az esztendőben alakultak ki, és a megcsonkult esztergomi érsekséggel 1782-ben és 1790-ben összevethető adataik valószínűvé teszik a korábbi bontatlan főegyházmegye 800 fős lelkipásztori létszámát. Ugyancsak Szántó Konrád közölte idézett szintézisében (275. p.), hogy az egri püspökségnek már 1744-ben 232 papja volt, ezzel szemben Soós Imre még 1786-ból is csak 171-et ismer - igaz: a filiák klerikusai nélkül -, majd ugyanő 1804-ből 590 plébánost + káplánt (az 590-ből 390 filia volt). Úgy tűnik, hogy az 1786. évi adatok esetében Soós Imre minden kommentár nélkül vett át egy valamilyen oknál fogva irreálisan lebecsülő forrásanyagot, ti. ugyanebben az évben 225 352 katolikus hívő meglétét jelzi, ami éppenhogy fele lenne az itt olvasható 450