Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - GERGELY JENŐ: Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolatai

Ellenőrző Bizottság rendelkezése értelmében azonban 1945. április 4-én kiutasították Budapestről a pápai nunciust. A nuncius távozását megelőző hetekben, napokban sűrű tárgyalásokat folytatott az egyházi vezetőkkel és bizalmasaival. Többek visszaemlékezései szerint - hiszen ezekről dokumentum nem maradhatott fenn - a nuncius a megüresedett esztergomi érseki szék betöltésével kapcsolatban érdeklődött elsősorban. (Ugyanis 1944. március 29-én váratlanul elhunyt Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás.) Meglehetősen egybehangzó állítások szerint informátorainak többsége Mindszenty József akkori veszprémi püspököt hozta javaslatba, amivel a nuncius egyetértett. A nuncius elutazása után bizonytalanság volt a tekintetben, hogy Magyarország és a Szentszék között a diplomáciai kapcsolatok megszakadtak-e avagy csak szünetelnek. A kérdés egészen a békeszerződés 1947. őszi ratifikálásáig nyitottnak tekinthető. Kétségtelen, hogy amíg Magyarország nem kapta vissza - legalábbis nemzetközi jogi értelemben - szuverenitását, addig a Szentszék nem is szorgalmazta a teljeskörű diplomáciai kapcsolatokat. A megüresedett egyházi stallumok betöltése - így az esztergomi érseki, a győri püspöki szék egyoldalú szentszéki döntés szerint történt. Ez azt is jelentette, hogy Róma nem tartotta érvényben lévőnek az 1927-es intesa semplice-t. 1945 után a diplomáciai kapcsolatok rendezése a pillanatnyi politikai érdekek függvényévé vált. Voltak szituációk, amikor az új hatalom számára lett volna előnyös a diplomáciai kapcsolat, mert az emelte volna tekintélyét és legitimitását; volt, amikor az egyházfők szorgalmazták volna, hogy a nuncius révén védelmet nyerjenek az egyre inkább egyházellenes állammal szemben. Mindszenty József esztergomi érsek visszaemlékezései nem sokat árulnak el a titkos diplomáciai lépések és akciók mibenlétéről. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy 1945-46 folyamán a prímás is egyetértett volna a diplomáciai kapcsolatok helyreállításával. Amikor pedig 1947-től a kommunista hatalomátvétel napirendre került, már az egyházi vezetés sem kívánta a diplomáciai kapcsolatokat, hiszen azok Rákosiék pozícióit erősítették volna. 1945-48 között, ha nem is zavartalanul, de lehetséges volt az érintkezés a Szentszék és a magyar egyház között. 1948 nyarától azonban, a vasfüggöny leeresztése után a kánonilag szükséges és előírt kapcsolatok fenntartása sem volt lehetséges. 1948-tól Róma csak illegális úton tarthatott kapcsolatokat a magyarországi katolikus egyházzal, amelynek végrehajtói nem egyszer az államvédelmi hatóságok kezére kerültek és mártíromságot szenvedtek. 1956. október-november folyamán pedig XII. PIUS pápa több alkalommal is nyilatkozott a magyar szabadság ügyében. Két enciklikában fejtette ki előbb a szabadságharc sikere feletti örömét, majd novemberben annak leverése miatti fájdalmát. Itthon pedig MINDSZENTY bíboros 1956. november 3-i rádióbeszédében fejezte ki a maga és egyháza s az egész magyar katolicizmus hűségét a római pápa iránt. A Szentszék egyetértett a bíboros magatartásával, hiszen nemcsak az ún.