Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)
TANULMÁNYOK - BENDA KÁLMÁN: Unitáriusok a hódoltság-kori Dél-Baranyában
inkább terjeszkedett. Válaszúti György mellett itt működött Jászberényi György, majd 1583 és 85 közt Bogáti Fazekas Miklós, aki ugyancsak Erdélyből jött, s itt írta többek közt magyar nyelvű zsoltárait. 14 Vezetésük alatt a pécsi unitárius iskola jelentős szellemi központtá fejlődött. A reformátusok és az unitáriusok közti ellentét azonban sem Pécsett, sem Baranyában nem csitult, inkább még erősödött. 1588-ban Pécsett három napos újabb disputát tartottak, amely Válaszúti György és Skaricza Máté ráckevei református prédikátor közt folyt le. Jellemző a pécsi polgárok erős vallási érdeklődésére, hogy nagy számban vettek részt a vitán; Pécs környékéről, sőt Tolna városából is jöttek, innen református kereskedők. A vita azonban ezúttal sem vezetett megegyezésre. 15 Ettől kezdve a két felekezet egymás mellett élt a városban, ahogy a baranyai falvak is megoszlottak közöttük. Siklós, Nagyharsány vidékén, a Dráva mentén egész Szigetvárig különösen erős volt az unitarizmus. Eletükről tényleges említésünk viszont nagyon kevés van. Debreceni Ember Pál az unitárius falvak közül név szerint megemlíti Aranyost, Peterdet és Pellérdet, s úgy tudja, hogy Siklóson és Nagyharsányban iskolájuk is volt. 16 1609-ben megjelent, Alvinczi Péter kassai református pappal vitatkozó munkájában Pázmány Péter ezt mondta: „Pécs és Sziget vidékében sokan nyilván (értsd: közismerten) ariánusok és a prédikátorok is mind ariánusok nagyobb részre." 17 1617-ben Marino de Bonis jezsuita misszionárius is azt jelenti Rómába, hogy Pécs és környéke többségében ariánus. „A szétszórtan élő katolikusok a szlávok (horvátok) közül kerülnek ki és közönségesen sokácoknak nevezik őket." Úgy véli, az unitarizmus terjedésének fő oka, hogy nincsenek magyarul tudó katolikus papok. „Az egyszerű nép ugyanis vakon követi azt, aki prédikál neki." 18 A falusi gyülekezetekről az elkövetkező évtizedekben nem hallunk 19 . A Rómából a hódoltságba küldött misszionárius szerzetesek viszont többször írnak a pécsi unitáriusokról. A századfordulóra a kálvinista gyülekezet megszűnt a városban, s a már említett István pap halálával a kis számú katolikus gyülekezet elárvult. Bartholomaeus Kasic jezsuita szerzetes 1613-ban azt jelentette, hogy a katolikusok száma mintegy 500, az „eretnekek" viszont 1000-nél is többen vannak. Az utóbbiak magyarok, és míg a katolikusok szegények, ők jómódúak. 20 Sennyey István győri püspök 1629-ben ezt írta: Pécsett mindössze 30-40 házban laknak katolikusok, míg „az ariánusok és a törökök" mintegy ezer ház népét mondhatják magukénak. 21 A jezsuiták jelentései többször megemlékeznek az unitáriusok iskoláiról, ahol 1613-ban latint, görögöt és héber nyelvet is tanítottak. 22 1618-ban a külvárosokba szorult két keresztény felekezet hívei még felváltva, közösen használták a Mindszentekről elnevezett templomot, 1628-ban a templom már csak az unitáriusoké, a katolikusok egy fa kápolnába szorultak a budai városkapu környékén. 23 Az unitárius prédikátorok és a jezsuita szerzetesek közt a harc állandó volt, időnként a tettlegességtől se riadtak vissza. Mivel egymás közt megegyezni nem
