Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem alapításának előzményei

sikerült újratelepülniük Magyarországon.

13 A Fallenbüchl-féle összefoglalás súlyos hiányai és hiányosságai közismertek (FALLENBÜCHL 1943.), így nem csoda, hogy a középkori pécsi egyetem kapcsán mindezidáig tulajdonképpen szóba sem kerültek az ágostonrendiek. Még a múlt század végén felfedezett „pécsi egyetemi beszédek" sem fordították ilyen irányba a kutatást, jóllehet a kitűnő BÉKEFI RÉMIG a legkevésbé sem kinyilatkoztatásnak szánta e megállapítást: „A szent beszédek szerzőit én domokosrendi szerzetesekben látom." (BÉKEFI 1909. 66.) • A „müncheni kódex" problémája Tudjuk, hogy a terjedelmes beszédgyűjtemény, mely a müncheni Bayerische Staatsbibliothek egyik, a XV. század elejéről (vagy a XIII. század végéről?) származó kódexében található, a következő címet viseli: Sermones compilate (!) in studio generali Quinquecclesiensi in regno Ungarie. Felfedezését (1882), majd Békefi ismertetését és részleges szövegközlését (1909) követően KARDOS TIBOR (1936, 1967), PETROVICH EDE (1966, 1967) és TIMKOVICS PÁL elemezték.

14 Végül KLANICZAY TIBOR nem csupán összegezi és értékeli az addigi eredményeket, de figyelemre méltó új megállapításokat is tesz a gyűjtemény szerzőségével, keletkezésének idejével valamint az összeállítás céljával kapcsolatban (KLANICZAY 1974. 167-170.). Mindenesetre továbbra is vannak még kérdőjelek. Ezek részint a szerző(k), illetve összeállító(k) személyére, részint a szövegek - tudjuk, korábbi fogalmazványokról történt - leírására s a „müncheni kódex" összeállítására, részint pedig a gyűjtemény keletkezési körülményeire, létrehozásának céljára vonatkoznak. (Nyilvánvaló, hogy a problémák mindegyike összefügg a megírás, összeállítás, másolás, illetve egybekötés idejének kérdésével is.) Érdekes, hogy a kódexet felfedező CSONTOSI JÁNOS, igazodva a müncheni könyvtár akkoriban (1881) kiadott kéziratkatalógusának leírásához, a 268 levélből álló kódexnek csak az f. 117-tel (akkori számozás szerint) kezdődő - középső - részét tekintette magyar és pécsi vonatkozásúnak, csak ezzel kívánt foglalkozni tervezett, de meg nem valósult kutatása során.

15 Ez a gyűjteménynek azon része, melynek első lapján az ominózus cím (Sermones compilate.. .) áll, s mely PETROVICH EDE szerint a szentekről szóló beszédeket (Sermones de Sanctis), Békefi szerint a szentekről szóló, s egyszersmind a „De tempore"-beszédeket is tartalmazza. Petrovich véleménye az, hogy a hiányzó De tempore részt Nicolaus de Lyra Postilláinak „csatolásával" pótolták, ugyanakkor feltűnő, hogy nem is utal Békefi eltérő értelmezésére (BÉKEFI 1909. 69.; PETROVICH 1967. 165-166.). Békefi viszont nem utal arra, hogy Csontosi a kódexnek csupán a középső részére hívta fel a magyar tudományos közvélemény figyelmét, ő minden további nélkül a „pécsi egyetemi szentbeszédek"