Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem alapításának előzményei

közelálló - stúdium generáléin (S. Giacomo di Bologna, Rimini) tanult, illetve tanított, s hogy 1360-ban a párizsi egyetem mellett működő rendi stúdium generale „magister regens"-e. Párizsban Petrus Lombardus Liber Sententioráriumát „olvassa".

11 Miként említettük, a szóbanforgó teológus ágostonrendisége önmagában is arra késztet, hogy magyarországi útjait kapcsolatba hozzuk a pécsi stúdium alapításával. Az ágostonos remeték rendjének kiemelkedő szerepére a hazai artes, s természetesen a teológiai stúdiumok, fejlődésében, mindenekelőtt MEZEY LÁSZLÓ kutatásai hívták fel a figyelmet (vö. MEZEY 1979. 171-174.). „A stúdium európai programja Magyarországon bennük valósult meg", mármint azokban az ágostonrendi magiszterekben, akik nálunk megnyitják - a később már a domonkosok és a ferencesek képviselőivel is gyarapodó - teológiai mesterek sorát, hangsúlyozza Mezey. 1292-ben III. Endre megadományozta az esztergomi kolostort, azzal a céllal, hogy a konvent az artes liberales és a teológia stúdiumát tartsa fenn, amiből Mezey arra következtet, hogy Esztergomban ekkor már egyfajta stúdium generale alakult, legalábbbis Hostiensis ismert stúdium generale-meghatározása értelmében (Vö. MEZEY 1979. 172, 152— 153.). Megtudjuk Mezey Lászlótól, hogy az Ágoston-rend kitűnt az itáliai kapcsolatok ápolásában, nem csoda hát, ha az 1300-as évek elejétől eltekintve csak itáliai stúdiumokra küldik lektorjelöltjeiket. Az első ismert teológiai mester ágostonrendi, és jól tudjuk, hogy amikor Nagy Lajos és felesége felpanaszolják VI. KELEMEN pápához írott levelükben a képzett teológusok hiányát, Ágoston-rendi magisztereket kérnek, „mert ők másoknál jobban kitűnnek a teológia művelésében". (A pápa által e kérés nyomán „kreált" magiszter, Szigeti István, éppen a pécsi egyetem alapításának évében nyerte el a kalocsai és bácsi érsekséget.) Az Ágoston-rend magyarországi fejlődésének XIII. századi gyökereiről szólva Mezey úgy fogalmaz, hogy „a tatár veszedelem és egyáltalán az ország földrajzi helyzete a domonkosokat, azután a minoritákat más történeti feladatok és áldozatok vállalására kényszerítette. Az artes és a teológia művelését a harmadik - a század második felében megjelenő - kolduló rend, az ágostonos remeték viszik mesteri fokig" (MEZEY 1979. 174.). Rendkívül érdekes az is, amit FÜGEDI ERIK mond, lényegében ugyanerről a „szerepváltásról" a koldulórendek és a városfejlődés kapcsolatával foglalkozó magisztrális tanulmányában (FÜGEDI 1972.). Az általánosan ismert, hogy a koldulórendek kolostorai és az egyetemek mondhatni „kölcsönösen vonzották egymást", láthatjuk ezt Prága és Bécs esetében is, ám Fügedi érveinek tükrében világosabban látható, milyen tényezők játszhattak közre Pécs (a püspöki város) egyetemalapításra való „alkalmasságának" megítélésében. Nem csoda, hiszen a XIII. század folyamán már mind a dominikánusok, mind a ferencesek, mind pedig az ágostonos remeték megtelepedtek Pécsett. Ez utóbbiak jelenlétére