Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem alapításának előzményei

működést biztosító javadalmak, az ilyenkor szokásos privilégiumok stb. megadására. A pápai udvarban és az érdekelt országban folytatott tárgyalások, levelezés s a számbajöhető szakértők véleményének kikérése egyaránt részét képezték ennek az eljárásnak. Figyelemmel a forrásgazdagabb alapításoknál történtekre, Pécs esetében is elmondható, hogy legfeljebb egy évet vett igénybe az eljárás mondhatni formális része. Ennek azonban, mint a lengyel professzor hangsúlyozza (VETULANI 1967. 23.), lehettek akár évtizedekre visszamenő előzményei, miként a lengyel kutatók is a krakkói egyetemalapítással (1364) hozzák összefüggésbe FLORIAN MOKRSKI kancellár 1351. évi padovai és bolognai tartózkodását. A magunk részéről nem kívánjuk közvetlen összefüggésbe hozni az első magyar egyetem alapításával Lajos királyunk ismert nápolyi „tanulmányútjait". Ugyanakkor különösnek tartjuk, hogy kutatóink legfeljebb csak egy említés erejéig vesznek tudomást BÉKEFI RÉMIG azon közléséről, miszerint Lajos király „már 1360-ban, tehát a pécsi egyetem alapítása előtt megkereste Carrara páduai herczeget, engedné majd át az alapítandó egyetemhez tanárul Bartolommeo Piacentinit, a paduai egyetem tanárát". Még hozzáteszi Békeíi: „Ez a lépés azonban eredménytelen maradt." (BÉKEFI 1909. 37.) Tulajdonképpen Békefi sem aknázza ki megfelelően, sőt bizonyos vonatkozásban pontatlanul interpretálja forrását, a padovai Stúdió történetét négy kötetben összefoglaló Francesco Maria Collét (COLLE 1824—1825). Kitűnik ez abból is, hogy Piacentinivei kapcsolatban COLLE művének csupán a 3. kötetére hivatkozik Békefi, mégpedig arra a részre, ahol GALVANO DI BOLOGNA életrajza olvasható (COLLE 1824-1825. III. 46.). Itt, Galvano pécsi meghívásával kapcsolatban említi meg ugyanis Colle, mint feltételezést: lehetséges, hogy Piacentini 1360. évi magyarországi meghívása is az itteni jogi stúdiumok (a „legum doctor" Piacentiniről lévén szó, a civiljogi stúdiumok) előmozdításának szándékával történt, s meglehet, már ekkor is VILMOS PÜSPÖK volt az ötletadó.

2 Következésképp Békefi határozottan egyetemi célú, s kimondatlanul is a pécsi alapítást előkészítő meghívásra utal idézett, Colle művére hivatkozó soraival. Ha csupán Békefi hivatkozására hagyatkoznánk, talán elkerülné a figyelmünket, hogy a padovai egyetem monográfusa, műve második, Békefi Rémig által nem idézett kötetében külön fejezetet szentel Piacentininek, idevonatkozó forrásait is megnevezve (COLLE 1824—1825. II. 144-148.). Colle itteni forrás-interpretációját, valamint ANDREA GLORIA újabb (1888), Collét több ponton korrigáló, illetve kiegészítő Piacentini-életrajzát (GLORIA 1888.1. 132-137.), mely a magyar szerző figyelmét elkerülte, ugyancsak mérlegre tesszük, már korántsem ilyen egyértelmű a helyzet.

3 Colle, illetve Gloria - forrászövegeket is idéző - életrajzából megtudjuk, hogy Bartolommeo Piacentini, aki a híres glosszátort, Placentinust (megh. 1192-ben) elődjeként tisztelhette, legkésőbb 1347 novemberében telepedett le