Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - HERVAY F. LEVENTE: Szerzetesházak a középkori Baranyában

elpusztult, elhagyott, konvent nélküli monostor kegyuraságát a pécsi püspöknek adta. A mai Szebény környékén állott, pontos helye azonban ismeretlen (GYÖRFFY 1963,1. 408; SÖRÖS 1912, 348-51). Koroncó A pápai tized jegyzékben (1332-36) többször is előfordul apátja, amikor csekély adót fizet (MON.VAT. 1887, 1/1. 278, 286, 296, 311). Más adatunk erről az apátságról nincsen. Feltételezhető, hogy Zebegényből jött bencéseké volt, mert 1276-ban Koroncó mellett birtokosok voltak. Állítólag a mázaszászvári vasútállomás közelében, attól kissé DK-re állott. Az egykor Tolnához tartozó területet ma Baranya szélén találjuk. Szentlászló Perjelét, Miklóst 1327-ben a pécsváradi konvent hites bizonyságra küldte ki. János perjel 1366-ban részt vett a mogyoródi rendi káptalanon. 1503 táján a pécsváradi apátság hivatalos vizitációja alkalmával jelen volt Balázs, a szentlászlói perjel két szerzetesével együtt, de lemondott tisztségéről, mert monostora szegénysége miatt sem élelemre, sem ruházatra nem tellett. Elődje, Péter perjel eltékozolta a monostor javait, azután Pannonhalmára távozott. Mint perjelség Pécsvárad alá tartozott. Ma Püspökszentlászló, 1942 óta Hosszúhetény része (SÖRÖS 1912, 356-7; GYÖRFFY 1963,1. 388). Lovagrendek Szentlőrinc (Okri-Szentlőrinc) Az Okor-patak mellett álló község a templomos keresztes lovagok egykori, Szt. Lőrinc tiszteletére emelt monostoráról kapta a nevét. A 13. században a szomszédos Boda határjárásakor a keresztesek földje szomszédos. E birtokuk emlékét Keresztes puszta neve őrzi Szentlőrinc és Boda között. 1274—76-ban a szentlőrinci templomosok préceptorat háromszor is említik. A rend 1312-ben történt feloszlatása után házaikat és birtokaikat, így Szentlőrincet is a johannita ispotályos lovagok kapták meg. 1326-ban nagy káptalanjuk engedélyt adott, hogy Szentlőrincet tartozékaival együtt 10 évre 50 márkáért bérbe adják. Ekkor Csergi (ma Cserdi), Egéd (puszta Megyefa mellett), Zala, Farkas-Aszaj (Ászai tanya Cserditől K-re), Szava és Tárcsa (puszta Bodától D-re) tartozott birtokához. Szentlőrinccel később (1366, 1403, 1450) a johanniták vránai perjele rendelkezett (CSÁNKI 1894, II. 526; GYÖRFFY 1963, II. 389-90). A község temetője messze a belterülettől É-ra, a Cserdi felé vezető út bal oldalán fekszik. Ott volt 1721-ben is, és benne látható volt az ispotályosok régi temploma (BRÜSZTLE 1874-80, IV. 634).