Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - HORVÁTH J. GYULA: A pécsi egyházmegye kialakulása

magyaroknak keresztény szertartással megkoronázott királya van. A koronázás már sürgető szükségesség volt, mert benn az országban még korántsem vitathatatlan a királynak egész országra kiterjedő egyeduralma, külpolitikailag pedig nagyon szükséges az államfő tekintélyével elismert állam. Most már az évezred első évtizedében megkezdődhet az egyházszervezés második szakasza, további püspökségek létesítése, templomok építése, monachusok és apácák betelepítése. Az évezred első éveire kell tennünk a pécsi püspökség megalapítását, mert nyilván még életében küldötte II. Szilveszter honfitársát, Bonipertet és kíséretét Magyarországra, akit aztán szent István Pécsre szemelt ki püspöknek. II. Szilveszter 1003-ban meghal, és utódai jelentéktelen emberek, de a megindult magyar térítés változatlan lendülettel folyik párhuzamosan az országszervezés egyéb feladataival. Megalakul a kancellária és hazánkba kerülnek azok a császári írnokok, akik egyrészt a már megtörtént egyházszervező aktusokat foglalják írásba, másrészt az új szervezeteket biztosítják alapító diplomákkal. E második egyházszervező szakaszban épül ki a másik két dunántúli egyházmegye, előbb bizonyára a győri, majd a pécsi. Erre a sorrendiségre enged következtetni az, hogy az 1009-re datált pécsi alapítólevelet Győrben állítják ki. Györffy szerint Magyarországra érkezik az időben Azo pápai követ, ostiai püspök. E második szakaszban alakulnak a Dunától