Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - HORVÁTH J. GYULA: A pécsi egyházmegye kialakulása

egyház püspökének népével". Azonban a görög nyelvű eredetiben szó sem esik a pécsi püspök népeinek szomszédságáról. A pécsi püspök ezt a birtokot a veszprémi monostor alapítása után kapta, következőleg a pécsi püspökség ennek a monostornak alapítása után létesült. Bizonyára a két szerzetesintézmény az első két magyar egyházi létesítmény. Géza a pannonhalmi bencés monostort alapítja meg, amint a quedlinburgi értekezlet után mindinkább nyugat felé tájékozódva megtalálja az összeköttetést Európa térítőivel, a bencésekkel. A veszprémvölgyi monostor pedig talán már előbb megalakul Sarolta udvarházában. Az első két püspökség is e két udvarházban keresendő. A legelsőnek mégis az ősi hagyomány szerint Esztergomot tartjuk, mert azért nem lehet véletlen, hogy az esztergomi lett az érsekség, Veszprém pedig suffraganeus püspökség. Erre mutat későbbi joghatósági területének múltja is. Itt élhetett még leginkább a szervezett egyházi élet hagyománya. 880-ban itt alakul meg a nyitrai püspökség, de első püspöke a sváb Wiching a magyarok közeledésének hírére 893-ban elmenekült. Itt még állott Szent Emmeram székesegyháza, a szembenlévő Zoborhegyen Géza korában már újra zsolozmáznak a remeték. E terület volt alkalmas arra, hogy az első magyar egyházmegye szervezeti bázisa legyen. Ezért alakult ezen a területen és nem a Dunántúlon a magyar főegyházmegye, a „mater et magistra" a magyar egyházszervezetben. Székhelye a fejedelmi udvarház, hatásköre kiterjed minden keresztény magyarra, első vezetője bizonyára az a „magyarok püspöke", akit Domonkossal szoktak azonosítani, ő lehetett Géza térítőpüspöke. Semmiféle kötöttsége egyelőre még nincs, csupán a pannonhalmi monostort veszi ki joghatósága alól Szent István, mert az alakuló magyar egyházszervezettől egészen függetlennek akarja, neki adományozván Monte Cassino jogait és kiváltságait. Hatáskörébe utalja viszont a veszprémvölgyi apácákat, jeléül annak, hogy e területen egyházmegye vagy jurisdictióval rendelkező püspök még nincs. Gutheil Jenő igyekszik bizonyítani, hogy a legelső szervezett magyar egyházmegye a veszprémi. Ennek bizonyítására két, általa először közölt okmányt is felhoz a veszprémi káptalani levéltár anyagából. Ezek az iratok azonban nagyon későiek ahhoz, hogy ebben az ügyben bizonyítékul szolgálhassanak. Későbbi forráskritika talán e kérdést is el fogja dönteni. Számunkra az eddigiekből az látszik bizonyítottnak, hogy az első két magyar egyházmegye az esztergomi és a veszprémi voltak. E két szerzetesintézmény és két püspökség létezett tehát, amikor Szent István elküldte koronakérő követségét Ravennába a pápához. Ebből régebben azt a következtetést vonták le, hogy ekkor tett Szent István tanúbizonyságot jövőbelátó zsenialitásáról. Kelet és nyugat lehetséges alternatívái között ekkor választotta a harmadikat, Rómát. Ezzel elkerülte a két veszélyes szirtet, és elhajózott a független magyar jövő felé. Ma már minden történész arra figyelmeztet, hogy semmi okunk nincs ilyen valószínűtlen zsenialitást feltételezni. A történeti kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a koronát és a