Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - HORVÁTH J. GYULA: A pécsi egyházmegye kialakulása

tudta. Fontosak nekünk az okmányban szereplő információk több okból is. Az átíró Simon pécsi püspök nevét és az egyik első püspöki birtokot nem tekintve is lényeges felvilágosításokat kapunk arról, hogy milyen sorrendben alakulhattak ki a magyar egyházmegyék, honnan és milyen görög hatások érhették a Dunántúlt, közelebbről a pécsi egyházmegyét is. Az eredeti oklevél görög nyelvének okán még szólunk néhány szót a későbbiekben. Az eredeti oklevél keletkezésének idejét 1002 előttre teszik a szakértők azon meggondolásból, hogy 1002 július-augusztusa óta egy egészen másfajta kancelláriai gyakorlat uralkodik el Szent István király udvarában. E külső ok és tartalmi okok miatt datálja Szentpétery Imre az 1001. évre. A másik három oklevél alapvetően más. Ugyanis ezek az okiratok Szent István kancelláriájának abba a második korszakába vezetnek, amely 1002 nyarán veszi kezdetét. Szent István uralkodása első éveinek kortársa III. Ottó császár, akinek udvarában már nagyszabású oklevélkiadási munkák folynak. Több száz eredetiben is fennmaradt okmány van e korból, amelyeket a legkülönbözőbb oklevélnyerők kapnak a császári kancelláriából a császár aláírásával, illetve azzal a tollvonással ellátva, amelyet a hitelesítő császár saját kezűleg rótt az okmányra. Több osztálya volt már ennek a főhivatalnak, külön működött a birodalmi osztály, külön az itáliai osztály. Főnökük a főkancellár, valamelyik birodalmi püspök, aki természetesen a birodalom egyik legjelentősebb méltósága volt. III. Ottó császár 1002. jan. 23-án Itáliában hunyt el, és holttestét innen szállították át Németországba. Ebben az időben a főkancellár Heribert püspök volt. Ó kísérte a császár tetemét a Brenneren át. Ide ment elébe Henrik bajor herceg, aki a császári trón várományosa volt. Át is vette a felségjelvényeket, de a püspök - amint Györffy elmondja - a Szt. Móric lándzsát titokban előreküldte, mert ellenezte Henrik császárrá választását. Henrik ekkor a főkancellárt elfogatta és nem is engedte addig szabadon, amíg a lándzsát is meg nem kapta. Természetesen a főkancellárt leváltották, és utóda Egilbert lett. Heribert kancelláriájának írnokai javarészt elszéledtek, egyikük - talán II. Henrik ajánlatára - Szent István király udvarába került. Ez volt különben Ili. Ottó egyik legtermékenyebb tollú írnoka, több mint 60 oklevelét ismerik, amelyeket stílussajátságaik alapján eme írnok művének tartanak. Ezt az írnokot - mivel nevét nem ismerjük - Heribert C néven idézi a német szakirodalom. Ezeket volt szükséges előrebocsátani a mondandók megértéséhez. Szent István ama tíz oklevele iránt, amelyeket a XVIII. században még valódinak és hitelesnek tartottak, a XIX. század történészei és oklevélszakértői mind több kétséget támasztottak. Némelyek tartalmi, némelyek formai, mások ismét mindkét okból támadták az egyes okiratokat, vagy azoknak gyanúsnak minősülő részeit. A döntő fordulat 1916-ban következett be, amikor Bresslau Harry, a császári okiratok kiváló szakértője és kiadója megvizsgálván a Szent Istvánnak tulajdonított okleveleket, arra a felfedezésre jutott, hogy három