Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

NAPTÁR - „Vitam et sanguinem" - Baranyában (1741) (Ódor Imre)

erősítését, mindenekelőtt a nemesi adómentességet is szentesítenie kellett (ÓDOR 1987, 160). A történelem fintora, hogy a magyar katonai segítség, a hadisikerek - közte megannyi magyar hőstett és diadal (NÁDASDY, HADIK, GHILLÁNYI, BARANYAY etc.) - nemhogy növelték volna, de csökkentették Magyarország jelentőségét a monarchián belül. A királynő és a rendek viszonyának elhidegülését jelzi, hogy a hétéves háborút (1756-1763) követően a magyar nemesség már hallani sem akart semmiféle áldozatvállalásról, kiváltképpen nem az adófizetésről. A pozsonyi várban lejátszódó „jelenet" - Szekfü Gyula minősítése szerint - „a barokk-kor egész szellemét összesűrítve fejezte ki: heves érzések erős hullámzásából heroikus nemzeti, királyhű akarat született, mely .. .a király és nemzet egymásratalálásának, az érzésbeli harmóniává tisztuló politikai kompromisszumnak lett szimbólumává" (SZEKFÜ 246). A Habsburg legtimista beállítottságú, kiváló elemzőképességű történész ez esetben - úgy vélem - tévesen ítélt. Kétségtelen, hogy Mária Terézia látványos barokk intrádával és néhány rendi - nemzeti ígérettel biztosítani tudta a magyarországi rendek feltétlen támogatását, a nemesi felkelés azonban sokkal inkább politikai demonstráció volt, mint sem katonailag értékelhető akció. Amikor pedig politikailag is feleslegessé vált, akkor a királynő könnyen túlléphetett az 1741-ben tett „könnyelmű" ígéretén és mint minden kényszerű kompromisszum szükségszerűen bomlásnak indult. Ódor Imre JEGYZETEK 1 A „kila" a kor jellegzetes mértékegysége. A török eredetű mértékegységet korszakunkban azonosnak számították a pozsonyi mérvővel. 2 BML Kgy. jkv. 1736. október 15. 3 BERÉNYI ZSIGMOND gróf püspöki kinevezését 1739. december 3-án kapta; 1740. február 6-án nyerte el a főispáni méltóságot, beiktatására 1740. december 4-én került sor. 4 BML Kgy. jkv. 1741. szeptember 17. 5 BML Kgy. jkv. 1741. november 27., ül. BML PD. i. 1741. 6 BML Kgy. i. 1741. Expeditiones (lajstromozatlan). 7 A további felkelő nemesek: ÚJ JÁNOS és BALOGH FERENC (Szabadszentkirály); DRAGOSICS GYÖRGY (Pécs); GYENIS MÁTÉ (Hajmás). A teljes névsort ld. BML Kgy. i. 1741. Expeditiones (lajstromozatlan). 8 Uo. 9 A zsoldlista szerint a felkelő kapitányt 94, a hadnagyot 40, a szállásmestert 29, míg a közvitézeket 11 forint illette meg havonta. BML Kgy. i. 1741. Exp. 10 Az ,Jnstructio" címet viselő, sajátos és jellemző megyei utasításra ugyancsak a közgyűlés 1741. évi lajstromozatlan iratai között bukkantunk rá. Jellegéből és műfajából adódóan betűhíven közöljük, az eredeti ortográfia szerint - a helyenként kívánatos - magyarázó jegyzetek nélkül. Reményeink szerint a dokumentum hangulata, ízessége pótolja e fogyatékosságot, és a kontextusból kikövetkeztethető a ma már idegenül ható latin kifejezések értelme. 1 BMLPD.i. 5/1741.