Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - ROZS ANDRÁS: A Foederatio Emericana Pécsett

Az Emericana háborúban és ellenállásban; újjászervezési kísérlete, megszüntetése 1946-ban Az 1940-es években az Emericana tevékenységének láza csökkenőben volt. A háborús években a korporációk tagsága megcsappant, a leventéket és a fiatal dominuszokat frontszolgálatra hívták be. Az Emericana-vezetők a keresztény erkölcsre és a hazaszeretetre apelláltak a Donnál, majd a Kárpátoknál harcoló emerikánás ifjú vagy családos fiatalember tudatának befolyásolásával: „Bajtársaim! A Haza határainak védésénél van szükség ma rátok. Fokozza, kétszerezze harcotok erejét az a tudat is, hogy minden talpalatnyi hely, amelyért harcoltok, az Isten birodalma is. Ez a harc az Isten védése is!" „Emericanások! Harcotokban fenségesen kapcsolódik össze alapvető programunk: Isten - Haza! Hitünkért és Hazánkért folytatjuk a harcot.. ."

45 Az Emericana ugyanakkor - itt is hűen önmagához - felvette a harcot a szélsőjobb ellen annak hatalomra kerülése után is, mégpedig gyakorlati tettekkel. Az Emericana ifjúsági vezetősége 1944 augusztusában jelentkezett a Magyar Front elnökségénél és felajánlotta bekapcsolódását az Ellenállási Mozgalomba, majd tevőlegesen is résztvett benne: budapesti központja és újpesti székháza ellenállási gócpont volt, utóbbi 1945. január 15-ig.

46 Az Emericana ezen ellenállási részvétele révén elkerülte a többi bajtársi egyesület sorsát, és nem minősítették 1945-ben fasiszta, illetve katonai jellegű egyesületnek. Működhetett tovább. De már nem sokáig. Schwartz Elemér még megpóbálta az egyesületet megújítani, a koalíciós idők „népi demokratikus" szelleméhez kellően alkalmazkodni már nem tudott, és bár kétségbeesetten bizonyítani próbálta korábbi szociális tevékenysége révén a népi erőkkel való kapcsolatát és háborús ellenálló tevékenységét, a szovjet hadsereg árnyékában egyre inkább balra tolódó magyar politikai helyzetben egyre több támadás érte a „klerikálisokat", és így az Emericanát is; az egyesület sorsa megpecsételődött: 1946 júliusában feloszlatták.

47 (ÚJVÁRY 1989, 60). JEGYZETEK 1 „A bajor bolsevizmus letörése után, 1920 november havában, a német Cartel Verband nagy estélyen 60 corporatio katolikus ifjúsága vett részt. A protestáns Ludendorff azt mondotta beszédében, hogy az ország megmentőjét egyedül a szervezett katolikus ifjúságban látja." A gyűlésen résztvett dr. Schwartz Elemér ciszterci rendi Szent Imre gimnáziumi tanár is, aki 1921 májusában hazajött és megkezdte a katolikus szervezkedést az ifjúság körében. - Emericana. A színeket viselő katolikus egyetemi és főiskolai hallgatók szövetségének hivatalos központi tudósítója. 1937. március, 155-157. Molnár Béla: História Foederationis Emericanae. 1. rész. 2 Bitter Illés, korábbi pécsi cisztercita tanár, az Emericana alapítójaként és első commendátoraként (vezéreként) tevékenykedett; kezdeményezője, és ideológiai arculatának kezdeti meghatározója, az egyesület fő mentora pedig dr. Schwartz Elemér anonymus (főtitkár) volt, aki az egyesület 1946. évi beszüntetéséig viselte tisztét. - Emericana, 1924-1944; Országos Levéltár (továbbiakban: OL), P 1363. 4, 5, 7. tétel. 3 Az „Emericana" című havi folyóirat számos emerikánás bálról, „babos-jelmezes" táncestről számol be. E bálok az úri középosztály, a helyi társadalmi előkelőségek reprezentatív seregszemléi voltak, ahol az emerikánás fiatalság tanulhatta és gyakorolhatta az „úriemberhez méltó szórakozás", a „biztos fellépés, modor", mint „az érvényesülésnek egyik legfontosabb feltétele" elemeit. - Emericana, 1924. II. évf. 7. sz. (máj.) 1-2.