Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - L. IMRE MÁRIA: A katolikus németség népi hitélete a pécsi egyházmegyében

Németmárok, Versend, Olasz, Hásságy, Virágos, Hercegszentmárton, Villány, Pócsa, Nagybudmér és Kisbudmérról érkeztek résztvevők. Aligha szorul bizonyításra, hogy csak a hagyományokra építő közösségek őrizhetik meg összetartozás- és azonosságtudatukat. Boly két világháború között kialakított közösségi normái, a vallásos társulati élet köteléke segített megőrizni a falu identitását, a rendszerváltás idején is. A pécsi egyházmegyében élő németajkúak kisebbségi keretek között és az 1940-es évekig fennaradt viszonylagos etnikai zártságukból adódóan a népi vallásosság számtalan archaikus vonását őrizték meg napjainkra. A 18. századi barokk szellemiségből forrásozódó, szerteágazó szakrális hagyományokat és továbbélését jelen kereteink között csak főbb vonásaiban vizsgálhattuk. Az, hogy a pécsi egyházmegyében a németség körében a két világháború között a közösségi összetartozástudat valós emberi értékeket tudott teremteni, annak köszönhető, hogy a népi hitélet ősi tradícióit folyamatosan megőrizték. JEGYZETEK 1 HERMANN Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München, 1973. 298. 2 A Dőry család a későbbiek folyamán az Apponyiakkal, a Batthyányak a Montenuovo hercegi családdal kerültek rokonságba. i Dr. JÁNOSI Gyula: Barokk búcsújáróhelyeink táji vonásai. Pannonhalmi Szemle Könyvtára 28. sz. Pannonhalma, 1939. 7. 4 vö.: KAPOSSY János: A magvar királyi udvari kamara építészei Mária Terézia és II. József korában. Századok, 1924.1-VI. 5 B RÜSTLE, Josephus: Recensio universi cleri diocesis Quinque Ecclesiensis ... 4 Bde Quinque-Ecclesiis 1876.II. 686. 6 vö. : VÁRNAGY Antal: A németség története egyházmegyénkben. A Pécsi Egyházmegye Schematizmusa Pécs, 1981. 101-127. 7 MERÉNYI Ferenc: Domsics Mátyás egyházlátogatása (Canonica Visitatio) Baranyában 1729-ben. Specimina... 161. Pécs, 1939. 24-25. Szt. Chilian, (680 körül) Würzburg térítő misszionáriusa, később mártírja lett. A kardművesek és késes mesterek védőszentje. (Lexikon der christlichen Ikonographie in 8. Bände. Herder Verlag, Rom, Freiburg, Basel, Wien 1973. A továbbiakban LCI.) Ünnepe: július 6. 8 Szt. Flórián római katona volt. Felső-Ausztriában halt hitéért vértanúhalált. A tűzzel bánók; tűzoltók, kovácsok, fazekasok, sörfőzők, pékek, kéményseprők patrónusa. (B. S.) Ünnepe: május 4. Nepumoki Szt. János, Csehország védőszentje (1340-1383), a gyónási titok megtartásáért mártírhalált halt Prágában. Legendája nyomán a vízen járók, hajósok, halászok védőszentje, utak, hidak patrónusa (LCI). Ünnepe: május 16. Szt. Vendel (VI.—VII. század): Frank származású remete, aki római zarándoklata után a Rajna mellékén lett pásztor. Állattartó falusi közösségek, pásztorok, juhászok védőszentje. Kultuszát hazánkban Padányi Biró Márton veszprémi püspök is népszerűsítette. (B. S.) Ünnepe: október 20. Szt. Bálint szentéletű püspök Bajor földön, Ausztriában, Tirolban a nyavalyatörős betegek patrónusa. Ünnepnapja január 7. Ismert egy másik Szt. Bálint, aki mártírhalált halt Rómában. Legendáját az Érdy-kódex és a Legenda Aurea őrzi. Ünnepe: február 14. (B. S.) Szt. Donát ókeresztény püspök, vértanú volt. A Rajna szőlővidékének patrónusa. Természeti csapások ellen fohászkodtak hozzá. (LCI) Ünnepe: augusztus 7. Szt. Tekla, a legenda szerint Szt. Pál apostol tanítványa. A szüzesség eszméjének megtestesítője. Kultusza a keleti egyházaktól bejárja Európát. (LCI) Ünnepe: szeptember 23. Szt. Orbán 223- pápa Rómában. 230-ban vértanúságot szenvedett. Ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és patenáját aranyból vagy ezüstből készítsék el. Az elzászi szőlővidék patrónusa, kádárok, kocsmárosok védőszentje. (B. S.) Ünnepe: május 25.