Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - L. IMRE MÁRIA: A katolikus németség népi hitélete a pécsi egyházmegyében

Szekszárd-Remetekápolna. Votív kép Mána-Hilf ábrázolásával a 19. századból. Mecseknádasdon az 1721-ben tartott egyházlátogatás, az ún. Bohuss-féle Visita beszámol arról, hogy a nádasdi németekkel együtt érkezett papjuk is, aki a falu akkori egyetlen templomában teljesített szolgálatot. E templomban, az oltár melletti falmélyedésben állt a telepesek német földről hozott Szt. Kilian szobra.

7 A templomok, kápolnák gyakran kettős dedikációja összefügg a telepítések népének vallási megújhodásával. A pécsi egyházmegyébe a német telepítésekkel kerül Szt. Flórián, Nepomuki Szt. János, Szt. Vendel, Szt. Bálint, Szt. Donát, Szt. Tekla, Szt. Orbán és a 14 Segítő Szent kultusza. A 18. századi Európát végigpusztító pestisjárványok emlékére honosodik meg Szt. Sebestyén, Szt. Rókus és Szt. Rozália tisztelete.

8 A szerteágazó Szűz Mária dedikációk és áhítat vonatkozásában kiemelnénk a Maria-Hilf (Segítő Szűz Mária) bajor földről szintén német közvetítéssel hozzánk érkező kultuszát.

9 A német nyelvterület védőszentjeinek „befogadása" a hazai tájba és népi vallásgyakorlatba nem volt egyirányú. Az idetelepülő németek idővel átvették a Regnum Marianum (Mária Országa) eszemeiségét. Szűz Mária pedig Patrona Hungáriáé (Magyarország Oltalmazója) lett az ő számukra is. Átvették továbbá Szt. István, Szt. Imre, Szt. László, valamint a karitatív magyar szentek: Erzsébet, Margit tiszteletét.

10 Az egyházi év során egy falu több fogadalmi ünnepet is megtartott. Bolyban pl. Szt. Fábián-Sebestyén, Szt. Bálint, Szt. József, Szt. Márk, Szt. Flórián, Nep. Szt. János, Szt. Vendel napján ünnepeltek. Azon a napon munkát nem végeztek, hanem énekes szentmisével, litániával, körmenettel adoráltak. Egy-egy védőszent tiszteletét helyenként a falu gazdasági arculata, lakóinak foglalkozása is meghatározta. A Duna-menti falvakban a katolikus németség nyomán terjedt szélesebb körben Nep. Szent János kultusza. Dunaföld váron a vízimolnárok malmaik szomszédságában már 1763-ban, 34 évvel a szent kanonizációja után kápolnát állítottak emlékére. Ünnepén virágfüzérrel feldíszített szobrához körmenettel járultak. Hasonlóan Mohácson az 1842-ben felállított, majd 1944-ben áthelyezett Nep. Szt. János szoborhoz is. Közismert az állattartó közösségek Szt. Vendel tisztelete. A mohácsi járás két szomszédos falvában, Nagynyárádon és Bolyban a Szt. Vendel kápolnákhoz fűződő gazdag hagyomány napjainkra megváltozott formában újjáéled. Nagynyárádon a telepítés első időszakában az 1752-es összeírás és az anyakönyvi adatok szerint már 3 kanász, 10 juhász és 3 csikós található.

11 A falu jelentős állatartása a 19. századra is megmarad. Fogadott ünnepük Szt. Vendel napja. A tiszteletére emelt kápolna