Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - L. IMRE MÁRIA: A katolikus németség népi hitélete a pécsi egyházmegyében

LANTOSNÉ IMRE MÁRIA A KATOLIKUS NÉMETSÉG NÉPI HITÉLETE A PÉCSI EGYHÁZMEGYÉBEN A téma vizsgálata különösen tanulságos olyan térségben, ahol különböző etnikumok élnek egymás mellett, és ennek az együttélésnek történelmi múltja van. Rövid kitekintésünk a pécsi egyházmegye (Baranya, Tolna m.) területén élő katolikus német lakosság körében végzett gyűjtésünk néhány főbb sajátosságát vázolja. A török hódoltság után a pécsi egyházmegye szervezetének helyreállítása Radanay Mátyás nevéhez fűződik. A politikai helyzet normalizálódásával azonban érdemben csak Nesselrode Ferenc püspök indíthatta meg az egyházmegye megújítását. E célból két egyházmegyében látogatást végzett, 1721-ben Tolnát, Baranyát, 1729-ben Baranya megye plébániáit vizsgálta meg. Számtalan rombadőlt, kifosztott templomot talált. Ezek újjáépítése a 18. század második felében Klimó György és Esterházy Pál püspökök idején gyorsul fel.

1 Tolna, Baranya megye területére az egyházi (püspöki káptalani, apátsági) kolonizáció mellett jelentős magántelepítések történtek. A földesúri birtokokra protestánsok is érkeztek, az egyházmegye katolikusaihoz képest nem nagy létszámban. A telepítő földesurak közül figyelemreméltó 2 család kegyúri tevékenysége, Tolna megyéből az elkötelezetten katolikus Jobaházi Dőryek, ill. Baranyából a Batthyányiak és leszármazottaik.

2 Bár a belső migráció - a térségen belüli áttelepítések - a 19. század elejéig nyomon kísérhetők, a különböző helyekről idekerült németajkúak lassan kialakították életterüket, nemcsak gazdasági vonatkozásban, hanem a népi hitélet, a közösségi vallásgyakorlat tekintetében is. Ennek első megnyilvánulása a vallásos objektumok újjáépítése volt, mivel a népi áhitat legfontosabb térbeli keretét a szenthelyek: a templomok, kápolnák, útmenti szobrok és keresztek adták. így a szakrális helyek újjáélesztése sajátos módon „.. .a kultúrtájak kialakításának megindítójává vált".

3 Meg kell jegyeznünk, hogy a templomok újjáépítésében a kamarai telepítésű birtokok jártak az élen. Bécsben már Mária Terézia uralkodása idején kamarai építészeti iroda gondoskodott a lakó- és gazdasági épületek, valamint a templom és plébániaházak tervezéséről. Az építkezések ellenőrzését is ők irányították.

4 Kisebb falvakban nem egy helyen a hívek, amíg templomuk kőből, téglából nem készült el, fakápolnákat „deszkatákolmányokat" emeltek. Brüstle: Recensio universi cleri... című munkájából tudjuk, hogy 1745-ben Gödre mezőváros „ .. .területét egy bizonyos Kollár Mátyás nevű császári tisztviselő jutalomként kapta hűséges szolgálataiért ... kizárólag németajkú családokat telepített ide... lelki vigaszukra fakápolnát építtetett... az említett kápolna oltárképe vászonra festett Krisztus. Évi búcsúját Szt. Simon és Tádé apostolok ünnepén tartották. Ezen a környékbeliek is részt szoktak venni."

5 A német telepesek több helyütt papjaik vezetésével érkeztek. Ezek a lelkipásztorok az új egyházközségek szervezésével párhuzamosan az anyaországból hozott korábbi szakralis kultuszokat, áhítatformákat is gyakorlatban tartották.

6